Cég mint ügyvezető igazgató, ügydöntő felügyelő bizottság
Az új PTK előírásai szerint a cégek ügyvezetését nem csak magánszemélyek, de cégek is elláthatják – kivétel a részvénytársaság. Az új PTK másik jelentős újítása az ügydöntő felügyelőbizottság, amely hatáskörébe az általános szabályok szerint az ügyvezető hatáskörébe tartozó feladatokat lehet delegálni.
Jogi személy mint ügyvezető igazgató
Az angolszász jogrendszert használó országokban az un. corporate director használata elterjedt, Magyarországon az új PTK megjelenéséig csak BT vagy KKT üzletvezetéssel megbízott jogi személy tagjai lehettek cégek ügyvezetői. Az új PTK már KFT esetén is megengedi a jogi személy ügyvezető kinevezését. A jogi személy lehet külföldi és belföldi is, viszont minkét esetben meg kell jelölni egy magánszemélyt, aki a jogi személy ügyvezetőt képviseli – tehát aláír mint a jogi személy ügyvezető képviselője és mint a jogi személy ügyvezetése alatt álló cég képviselője.
A jogi személy ügyvezető külföldön rendszerint egy professzionális szolgáltató, amely további szolgáltatásokat is nyújt az ügyfélnek, például könyvelést, székhely szolgáltatást, cégtitkári szolgáltatást, posta és iratkezelést. Mivel a KFT-nek több ügyvezetője is lehet, a magánszemély ügyvezetők mellé érdemes kinevezni jogi személy ügyvezetőt, aki szolgáltatóként biztosítja a cég jogszerű működését – ezeket a cégeket hívjuk általában összefoglaló néven angolul trust company-nak vagy corporate service provider-nek.
Ügydöntő felügyelő bizottság
A német stílusú, ügydöntő felügyelő bizottsággal megosztható az ügyvezető döntési jogköre és felelőssége. A felügyelő bizottság döntési vagy jóváhagyási hatáskörébe lehet nagyobb horderejű ügyeket, ami praktikus, például ha sok tagja van a cégnek és nehézkes, lassú a legfőbb döntéshozó szerv összehívása.