2023. január 1-jétől hatályba lépő adóváltozások érintik a csoportos társaságiadó-alanyiságot is. A mai alkalommal az ezzel kapcsolatos szabályozásokat tekintjük át röviden, hogy Olvasóink is el tudják helyezni a fogalmat az adórendszer rengetegében. 2023. január 1-jétől hatályba lépő módosítás értelmében, amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társaságiadó-alany […]
Az adatvédelemmel (GDPR) kapcsolatos legutóbbi cikkünk során a 2018. májusában hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletet néztük meg és olyan kérdések körül vizsgálódtunk, hogy mi történik, ha megadta egy vállalkozásnak a személyes adatait? Regisztrált egy eseményre a személyes adataival, utána pedig marketing tartalmú leveleket kapott? A rendelet tartalmát illetően elsősorban azokat a rendelkezéseket ismertettük, melyek a […]
2023. január 1-től lépnek hatályba a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégek szabályozására vonatkozó ún. BVI Business Companies Act módosításai. A cégek szabályozásának viszonylatában az egyik zászlóshajónak tartják az itt bejegyzett cégeket érintő törvényt. A továbbiakban a hatályba lépő módosítások közül a fontosabbakat emeljük ki és tekintjük át. A módosítások a törvény folyamatos fejlődéséről árulkodnak, mivel követi […]
Egy új uniós irányelv, amely Magyarországon 2023. január 1-től lép hatályba, lehetővé teszi, hogy egy itthon bejegyzett társaság jogi személyiségének megőrzése mellett megváltoztathassa társasági formáját és áthelyezhesse székhelyét egy másik uniós tagállamba anélkül, hogy itt meg kellene szűnnie és a másik tagállamban új társaságot kellene alakítania a tulajdonosoknak. Így lehet egy Kft.-ből egy lépéssel GmbH. […]
Ingatlant vásárolna vagy adna el az Egyesült Királyságban (UK)? Nem megy az olyan könnyen… A következőkben tárgyaljuk azokat a feltételeket, amiknek meg kell felelni, valamint átnézzük a tennivalókat is. Ha tengerentúli entitások vagyunk (pl. trust, cég stb.), akkor regisztrálnunk kell magunkat az ún. „Register of Overseas Entities” nevet viselő nyilvántartásba. A korábbiakban foglalkoztunk már a […]
Mai nemzetközi kitekintésünk alkalmából az ingatlanbefektetések szigorodó szabályait nézzük meg, melyeket nemrég fogadtak el az Egyesült Arab Emírségekben. Szigorítják ugyanis az ingatlanbefektetési szabályokat, mivel bizonyos meghatározott köröknek jelentéstételi kötelezettségük van az 55 ezer DH (dirham) feletti készpénzes ügyleteket illetően. E cikkünk témakörének előfutára a héten publikált készpénzfizetés szabályozását tárgyaló cikkünk, melyet ide kattintva tudnak elolvasni. […]
A digitalizációnak köszönhetően elképesztő mértékben fejlődnek a pénzügyi technológiák, az ún. FinTech (Financial Technology) területe, amelyek lehetővé teszi számunkra a pénzügyek mindennapjainkban való egyre könnyebb alkalmazhatóságát. Az ilyen szintű digitalizáció mellett az átláthatóság érdekében még mindig szükség van a készpénzfizetés szabályozására. Mai bejegyzésünkben 3 szempont alapján vizsgáljuk meg a készpénzzel való fizetés jogszabályi hátterét. […]
Korábban részletesebben áttekintettük a cégautóadó aktuális szabályait. Külön bejegyzésben kezeltük az adót, mivel elég tartalmas a szabályozás és júliusban módosult is, így megérdemelte a kellő figyelmet. A következőkben a céges autóvásárlás egyéb (adó)terheit tekintjük át. Gépjárműadó vagy cégautóadó vagy mindkettő? A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. január 1. óta az önkormányzati adóhatóságok helyett a […]
Egyik korábbi bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy a cégautóadó majdnem a duplájára növekedett és ez az emelés az extraprofit adókat tartalmazó kormányrendeletben kapott helyett. Az alábbi bejegyzésben a cégautóadóval kapcsolatos részletszabályokat nézzük át, ezt követően egy másik bejegyzésben pedig részletesebben is megnézzük, hogy milyen egyéb adóterhek merülnek fel egy céges autó esetében. Egy kis […]
2021. december 22-én az Európai Bizottság kulcsfontosságú kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégekkel (postafiók cégek, adóparadicsomok, „földalatti gazdaság”, „héjcég”, „shell company”) szemben, melyeket adóelkerülési célokra hoznak létre. Az Unshell-javaslat azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unióban a gazdasági tevékenységet nem folytató vagy minimális gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne jelentsenek indokolatlan pénzügyi terhet […]