Bizalmi vagyonkezelők pénzmosás elleni kötelezettségei

A bizalmi vagyonkezelést 2014. márciusától lehet magyar szabályok szerint folytatni. Ez a tevékenység ettől az időponttol kezdve a pénzmosás és terroriszmus finanaszírozás elleni törvény (PMT) hatálya alá tartozott. A nem üzletszerűen eljáró – vagy esetinek illetve privátnak is nevezett –  vagyonkezelők 2017. közepéig nem tartoztak a PMT hatálya alá, de azóta őket is komoly kötelezettség terheli.

A privát vagyonkezelők egy darab szerződés keretén belül kezelhetnek vagyont és vagyon összetételére, illetve méretére nincs korlátozás. Az új PMT szabályok alapján ők is kötelesek teljesíteni a pénzmosás és terroriszmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvény előírásait, amelyet az MNB ellenőrízhet.

A bizalmi vagyonkezelőknek az MNB által készített és a honlapján közzétett PMT szabályzatot kell használniuk a tevékenységükhöz. A szabályzatot az MNB-nek kell frissítenie a törvény változása esetén, de a vagyonkezelőnek is követni kell a módosításokat, mivel az új kötelezettségekkel is együt járhatnak. A szabályzat tartalmazza kötelezően használandó nyomtatvány mintákat is és néhány adatot a vagyonkezelőnek is bele kell írnia.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt az MNB-nek jelenti be a privát vagyonkezelő. Az MNB nyilvántartásba vétele után a NAV-nál kell igényelni adószámot. Valamint a NAV-nak kell bejelenteni a pénzmosási kötelezettségek teljesítésére kijelölt személy adatait és elérhetőségét is.

Azonosítás

A privát bizalmi vagyonkezelőnek első lépésként azonosítani kell a kezelt vagyon tényleges tulajdonosait, akik személyéről a vagyonrendelőknek kell nyilatkozni a szerződés létrejöttekor. Tényleges tulajdonosnak minősül a vagyonkezelő melett a vagyonrendelő és a kedvezményezett. Illetve minden olyan személy aki a kezelt vagyon felett valamilyen módon ellenőrzést vagy irányítást gyakorol. Ilyen személy lehet pld. a protektor vagy vagyonfelügyelő. Nekik általában ellenőrzési, ellenjegyzési jogot adnak a kezelt vagyon döntésire. Nem minősül tényleges tulajdonosnak pld. a kezelt vagyon könyvvizsgálója mert ténylegesen nincs befolyása a kezelt vagyon gazdálkodására.

A tényleges tulajdonosok nyilvántartását a vagyonkezelőnek kell vezetnie és az adatokat be is kell jelentenie (majd) a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásába.

Monitoring

A vagyonkezelés során a privát vagyonkezelőnek is figyelemmel kell követnie a tényleges tulajdonosok módosításait és nyilvántartásában frissíteni kell az adatokat szükség esetén. A tényleges tulajdonosok azonosításán túl a kezelt vagyonnal végzett tranzakciókat is vizsgálnia kell pénzmosás szempontjából is. Ez eléggé nehézkesen végrehajtható feladat, mivel a kezelt vagyon a vagyonkezelő tulajdona és elméletben csak ő végezhet vele tranzakciókat. Ezért az pénzmosásra utaló ügyletek bejelentése is nehezen értelmezhető. A vagyonkezelő ügyfele, a vagyonrendelő ugyanis nem kezdeményezhet ún. ügyleti megbízást, amit a vagyonkezelőnek vizsgálnia kellene pénzmosás szempontjából is.

Szankicós listák

A vagyonkezelőnek a figyelemmel kell kísérnie az EU és az ENSZ, egyes személyek és vállalkozások pénzügyi vagyonára vonatkozó korlátozó rendelkezéseit (KIT) is. A korlátozás alá eső személyekről a két említett szervezet ún. szankciós listát ad ki. A listákat ellenőríznie kell a vagyonkezelőnek hogy valamelyik vagyonrendelő vagy kedvezményezett megtalálható a listán. Ha megtaláható, akkor bejelentést kell tennie az illetékes hatóság felé és a hatóság döntésének megfelelőn kell eljárnia. Így előfordulhat, hogy be kell „fagyasztania” a tranzakciókat.

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

Új kötelezettségként 2020-ban került be a törvénybe a tényleges tulajdonosok bejelentése egy központi nyilvántartásba. A bevezetést végül 2021-re halasztották és végleges formájában 2023-tól fog működni a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása és a tényleges tulajdonosi adatok megbízhatóságát jelző „TT index”. Hogy ez gyakorlatban hogyan fog működni, arról egy külön cikkben fogok írni a téma terjedelme miatt.

Bírságok

Ha a vagyonkezelő nem teljesíti valamelyik PMT vagy KIT szerinti kötelezettségét a felügyeletét ellátó hivatal bírságot szabhat ki. A bírság legalacsonyabb összege 100 000 forint, maximális összege pedig 400 millió forint lehet. A bírság összegét több tényező módosíthatja, és bizonyos esetekben nincs felső határa a bírságnak…