A bizalmi vagyonkezelést érintő évközi adómódosítások
Így változik újra a bvk adózás. A már szokásossá vált évközi adómódosítások idén újra értintették a bizalmi vagyonkezelést és a vagyonkezelő alapítványokat is. Új fogalom a tartós vagyonkezelési jogviszony és több fogalmat pontosítanak a módosítások. Illetve hatályon kívül helyezik azt a szövegrészét az SZJA törvénynek, amiről újabban az az adóhatóság véleménye, hogy eddig sem úgy kellett volna érteni, ahogy mindenki, köztük az adóhatóság is értette.
A vagyonkezelő alapítványoknak a jövőben nem bizalmi vagyonkezelésbe, hanem tartós vagyonkezelési jogviszonyba lehet adni dolgokat. Az új fogalom megjelenése miatt az adó és illeték szabályokat is módosítani, illetve kiegészíteni kell. Darabszámot nézve emiatt van a legtöbb módosítás a törvényekben, ebben a témában. A személyi jövedelemadó, a társasági adó, az adózás rendjéről szóló és az illetékről szóló törvény is tartalmaz az új fogalom miatt kiegészítéseket.
Eddig én is úgy értettem, de már nem…
A bvk adózás személyi jövedelemadó szempontjából legérdekesebb és leghátrányosabb változás a következő:
Hatályát veszti az Szja tv. 9. § (3) bekezdésében az „E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).” szövegrész.
Ez év elejéig a körültekintően eljáró – kérdéses eseteket az adóhatósággal egyeztető – vagyonrendelők és vagyonkezelők is úgy gondolták, hogy a most hatályát veszített rendelkezés azt jelenti, amit a magyar nyelv szabályait ismerve dekódolt.
Idén márciusban viszont kiderült, hogy nem azt jelenti…
Erre a szabályra támaszkodva, a vagyonrendelő pld. a vállalkozásukkal szembeni osztalék követelést adták vagyonrendelésbe. És abban bíztak, hogy 5 év múlva adómentesen veheti ki az összeget, tehát 15%-ot spórolnak. A NAV és az NGM által egy adózói kérdésre adott válasz viszont a vagyonrendelés nem módosít az eredeti adókötelezettségen, tehát továbbra is SZJA-t kell fizetni az osztalék után. Az adófizetési kötelezettség beálltának időpontja pedig a vagyonkezelésbe adás időpontja…
De akkor miért kell törölni a törvényből?
A SZJA törvény módosításához csatolt indoklás szerint a most hatálytalanított szövegrész „félreérthető” volt, ezért érdemes törölni. Sajnos a NAV is többször félreértette ezt a szabályt, mert több olyan állásfoglalást adott ki, amely ellentétes a mostani, honlapján is publikált véleményével.
A körültekintően eljáró adózó pedig nem igazán tudja, hogy mit csináljon ebben a helyzetben. Mert felmerül a kérdés: ha nem úgy kell értelmezni a szabályt ahogy eddig, akkor nem kell törölni?
Ha viszont megfelelően értelmeztük eddig, akkor a költségvetés, igazságos adóztatás, etc. érdekében valóban törölni kell, mert ez egy óriási kiskapu (hiba) volt az SZJA törvényben, ami több mint 10 évig állt nyitva.
Csak az osztalék-követelés? Dehogy…
Az egyetlen mondat törlése viszont nem csak az osztalék-követelés, hanem mindenféle követelés vagyonrendelésére hatással van. Tehát bármilyen követelés vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek meg kell vizsgálnia, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a rendelkezési joga gyakorlása miatt. Ebben a kérdésben személy szerint nagyon várom a kriptoeszközök vagyonrendelésével kapcsolatban az illetékesek véleményét.
Mit csináljon a vagyonrendelő?
A hivatalos válasz valószínűleg az, hogy – ha elévülési időn belül vagyonrendelt bármilyen követelést – vizsgálja meg van-e adókötelezettsége az új hatósági értelmezés miatt és fizesse meg az adóját és az önellenőrzési pótlékot, ha úgy látja adót kellett volna fizetnie.
***