Ingyenes szerződésekből fakadó kártérítési kötelezettség



A 2013 előtti régi Polgári Törvénykönyv (Ptk) korábbi rendelkezései nem tettek különbséget a szerződéses jogviszonyban okozott (kontraktuális) kár következményei szempontjából akkor, ha a felek közötti szerződésben rögzített ellenszolgáltatás ingyenes volt. Az új Ptk, a 2013. évi V. tv.  már ismeri ezt a különbségtételt és cizelláltabb a jogkövetkezmények tekintetében is, de nézzük, a gyakorlatban mit is jelent ez.  

A kártérítés általános szabálya így szól:  

6:142. § [Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért] Kárfelelősség

„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.” 

Látható, hogy a szerződéses károkozás esetében a bírói gyakorlat által korábban az üzleti viszonyokra alkalmazott szigorúbb kimentési lehetőségeket vette át az új Ptk, ezzel szinte objektív felelősséget alkalmazva az üzlet élet szereplőire.  

A kimentés feltételrendszere három konjunktív lábon áll: 
  • a károkozó körülmény a szerződésszegű fél ellenőrzési körén kívül merüljön fel; 
  • ne legyen a szerződéskötéskor előre látható; 
  • nem elvárható, hogy a fél elkerülje a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt. 

Fontos azonban megjegyezni:

a szerződéses kárfelelősség fent részletezett szabályai diszpozitív szabályok, tehát azoktól a felek közös megegyezéssel a szerződéses jogviszonyuk során eltérhetnek. Amennyiben azonban ilyen jellegű kitétel nem kerül alkalmazásra, az általános, Ptk. 6:142. § szerinti szabályok érvényesek a károkozás esetére.  

Ettől a szigorú és csak kevés kimentést engedő főszabálytól jelent elmozdulást a Ptk. új, az ingyenes szerződésekre alkalmazott kárfelelősségi szabálya, ami szintén nem szerepelt korábban a polgári törvénykönyvünkben.  

Az ingyenes szerződésekre vonatkozó jogszabályi rész így hangzik:  

6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél] (Kárfelelősség)

(1) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. 

(2) Aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 

Ahogy láthattuk, míg a Ptk új szabályozása a kontraktuális felelősség esetében a szabályozást szigorította, ennek ellenirányú párjaként az ingyenes szerződések esetén éppen, hogy lazította a szabályokat. A lazítás indoka pedig éppen az ingyenességben rejlik. Nem viselhet ugyanolyan felelősséget az, aki önként, szerződésben vállalja, hogy nem kap a szolgáltatásáért ellenszolgáltatást.  

Kivételek itt is vannak azonban, amely esetekben az általános kártérítési szabályok lépnek életbe: szándékos szerződésszegésnél, valamint szolgáltatással kapcsolatos, lényeges információ visszatartása esetén amennyiben ezek kárt okoznak. 

Az ingyenes szerződéseknél a szerződésszegésért való felelősség azonban csak a kimentés szempontjából speciális. A következménykároknál az előreláthatósági korlát általános szabályai érvényesülnek. (következik ez abból, hogy a 6:147. § (2) bekezdése kár fogalmáról beszél, és nem elmaradt haszonról)

Bizalmi vagyonkezelés, mint ingyenes szerződés és a kárfelelősség új szabályozásának kapcsolata  

A bizalmi vagyonkezelési szerződés, főszabály szerint ingyenes. Kiköthető díjazás is a vagyonkezelő részére, amely a költségein felül illeti meg őt ebben az esetben.

Nem ingyenes bizalmi vagyonkezelői szerződés esetén a vagyonrendelő – amennyiben a vagyonkezelő szerződésszegése neki kárt okoz – a kártérítési felelősség általános szabályai szerint tud fellépni vele szemben, azaz a vagyonkezelő csak akkor tudja magát kimenteni a kártérítési felelősség alól, amennyiben a Ptk 6:142 §ában leírt általános kimentési rendszernek megfelelően bizonyítja, hogy “a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa“. 

Amennyiben a vagyonkezelő tevékenységét ingyenesen látja el, úgy az ingyenes szerződések esetében bemutatott kárfelelősségi szabályok lépnek életbe szerződéses károkozás esetén. A vagyonrendelő ebben az esetben csak a vagyonkezelő felróható magatartása (pl. szándékos szerződésszegés) miatt keletkezett károk megtérítésére tarthat igényt. 

Fontos kiemelni, hogy a bizalmi vagyonkezelés esetében – a jogviszony sajtos természete miatt – a Ptk. beépített egy ingyenesség esetén is alkalmazható, további igényérvényesítési esetet, a mely az általános szabályokhoz képest többlet lehetőséget biztosít a vagyonrendelőnek, amikor kimondja, hogy a vagyonkezelő károkozása esetén a vagyonrendelő követelheti “annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelésből fakadó kötelezettségeinek megsértésével jutott” [Ptk. 6:321. § (3)] Tehát a vagyonkezelő által a káron szerzett vagyon a kezelt vagyon részévé válhat és adott esetben a kárt okozó vagyonkezelő eltávolítása esetén is – a kedvezményezettek érdekét szolgálva – a kezelt vagyont gyarapítja.