Baljós árnyak a bizalmi vagyonkezelés felett…
A napokban több hír jelent meg a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban adózási kérdésekről. Az utóbbi időben népszerűvé vélt osztalék követelés vagyonrendelése a NAV és az NGM szerint adókötelezettséggel jár együtt, bár eddig erről mást gondoltak. A NAV ellenőrzési tervében pedig megjelentek a „bizalmi vagyonkezeléssel érintettek”, mint idei célpontok…
Osztalék követelés vagyonrendelése – SZJA köteles vagy sem?
A NAV honlapján megjelent adózói kérdésre adott válaszban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztálya arra véleményre jutott, hogy a magánszemély vagyonrendelő által vagyonkezelésbe adott osztalék követelés után a vagyonrendelőt SZJA kötelezettség terheli, a vagyonrendelés időpontjában.
Ezt a kérdést az elmúlt 8 évben több alkalommal, több eseti vagyonkezelővel, vagyonrendelővel és a NAV-val is körbe jártuk, a SZJA törvény vonatkozó rendelkezése pedig 2014 óta nem változott.
A NAV-nak még tavaly kiadott állasfoglalásokban is az volt a véleménye, hogy az ilyen esetekben nem terheli SZJA fizetési kötelezettség a vagyonrendelőt. A 2024. január 1.-től érvényes szabályok szerint pedig csak akkor, ha a 5 éven belül kifizetik neki vagy a kedvezményezettnek az osztalék követelésre tekintettel a kezelt vagyon hozamát.
Ezt a véleményt írta most felül a NGM és a NAV közösen jegyzett adózási kérdésre adott válasza, ami ugyancsak egy szakértői vélemény, lényegében ugyan annak a szakértőnek a tollából…
Az osztalék követelést vagyonrendelőket ezzel a publikált véleménnyel nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Főleg abban az esetben, ha a vagyonrendelés előtt a NAV állásfoglalását is kérték vagy egy már kiadott állásfoglalás alapján döntöttek a vagyonrendelésről. Tehát maximális körültekintéssel jártak el.
Amennyiben a vagyonrendelő elfogadja a NAV és az NGM jelenlegi véleményét – amit az illetékes bármikor visszavonhat következmények nélkül – akkor önrevízióval kell helyesbítenie az osztalék vagyonrendelés évében beadott SZJA bevallását és az adó mellett önrevíziós pótlékot is kell fizetnie.
Az önrevíziós pótlék teljes összege nagyjából az SZJA kötelezettség 30 százaléka, ha a vagyonrendelés például 2019-ben történt. 2018-ban vagy megelőzően történt osztalék vagyonrendelések adókötelezettsége már szerencsére elévült, kivéve ha valaki önrevíziózta a 2018-as SZJA bevallását valamiért. Illetve azokra az évekre sem kell – pontosabban nem lehet önrevíziót benyújtani – amelyeket a NAV már leellenőrzött, tehát adóellenőrzéssel lezárt.
A NAV 2025-ös ellenőrzési terve – Bizalmi vagyonkezeléssel érintettek ellenőrzése
A NAV 2025-re kiadott ellenőrzési tervében szerepel az alábbi mondat:
“Szükséges a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal érintett egyes szereplők vizsgálata is, egyrészt az adójogszabályokban foglalt rendelkezések megkerülésének megakadályozása, másrészt a vagyonrendeléssel megvalósított fedezetelvonás feltárása, megszüntetése érdekében.”
Ezt többen úgy értelmezték hogy a kezelt vagyonokat fogják ellenőrizni.
Véleményem szerint viszont az NAV azokat a vagyonrendelőket tervezi ellenőrizni, akinek nagyobb összegű, behajthatatlan adótartozásuk van. Vagy valószínűleg nagyobb adókötelezettséget állapítanak meg a terhére egy folyamatban lévő ügyben. Ugyancsak feltételezem az ellenőrzését annak a kedvezményezettnek, akinek adótartozásuk van
Azt, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés fedezetelvonó jellegű, nem a NAV, hanem a bíróság tudja megállapítani. Tehát a NAV a feltételezése alapján csak bírósági eljárást tud indítani, de nem tudja megakadályozni a kezelt vagyon működését.
Szerintem azok is számíthatnak ellenőrzésre, akiknek a vagyonrendelése, a felértékelt vagyontárgya eladása és a kapott bevétel tőkeként történő kifizetés között kevés idő – kevesebb mint 1-3 év – telt el. Ezeknek a szerződéseknek az egyik jelentős kockázata az is, ha a NAV megkérdőjelezi a felértékelést.
***