Az ügygondok szerepe az eseti bizalmi vagyonkezelő cégek életében
“Nem mintha félnék meghalni. Csak nem akarok ott lenni, amikor bekövetkezik.”
(Woody Allen)
Az ember élete – bár vannak kísérletek ennek kitolására – véges. A végességnél csak az a nyugtalanítóbb, hogy sokszor a vég eljövetele mindenki számára hirtelen következik be, amikor erre senki nincs felkészülve.
Mi történik, ha egy cég életében következik be olyan haláleset, amely a cég működését megakasztja? Sőt, legtöbb esetben ellehetetleníti és még ha csak átmeneti is ez az állapot, alkalmas lehet arra, hogy a cég is megszűnéséhez vezessen?
Ez a sajnálatos és fatális kimenetel leginkább akkor következhet be, ha a cég
- egyedüli ügyvezetője
- többségi, vagy egyedüli tagja és egyedüli ügyvezetője halálozik el
Az ügyvezető vagy többségi (egyedüli) tulajdonos halála: azonnali következmények
Egy gazdasági társaság – különösen egy korlátolt felelősségű társaság (Kft.) – működésében komoly fennakadást okozhat, ha az ügyvezető vagy többségi (egyedüli) tulajdonos váratlanul elhunyt. Ilyen esetben elsősorban az a kérdés merül fel: ki jogosult a társaság irányítására és a döntések meghozatalára?
- Egyedüli ügyvezető halála esetén azonnal szükség van a pótlására, különben a társaság irányítás nélkül marad. Ha nem maradt másik ügyvezető, a társaság működése megbénulhat: például nem lehet bankszámlát kezelni, szerződéseket aláírni vagy hatósági ügyeket intézni.
- Többségi tulajdonos halála esetén a társaság döntéshozó szerve (taggyűlés) működésképtelenné válhat, ha nincs másik tag, vagy a fennmaradó tag(ok) kisebbségben vannak.
Az üzletrész öröklése – nem automatikus taggá válás
Bár az örökös(ök) tulajdonjogot szereznek az üzletrészre a halál pillanatától, a társaság tagjai közé csak akkor léphetnek be teljes joggal, ha a hagyatékátadó végzés ezt igazolja, és a tagjegyzékbe bejegyzésre kerültek. Ez idő alatt az örökösök nem szavazhatnak, nem nevezhetnek ki ügyvezetőt, és nem férnek hozzá a cég pénzügyeihez sem.
Ezt a joghézagot – több megoldás mellett – az ügygondnoki intézmény hivatott áthidalni.
Mit tehet a cég? – Ügygondnok kijelölése
A magyar jog szerint az öröklés a halál pillanatával bekövetkezik, viszont az üzletrész örökléséhez szükséges a jogerős hagyatékátadó végzés. A hagyatéki eljárás viszont hosszabb időt vehet igénybe (akár hónapokat is), és ezalatt a társaság mozgástere korlátozott lehet. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a társaság nem tud munkabért, közterheket fizetni, egyéb kötelezettségeinek eleget tenni. Amennyiben pedig az többségi, vagy egyetlen tulajdonos halálozik el, akkor a cég beszámolójának elfogadására és benyújtására sem kerül sor, ami akár a cég adószűmának a törléséhez, majd a cég kényszertörléséhez is vezethet.
Ezért a hagyatéki eljárás megindulását megelőzően a jegyző, azt követően a közjegyző – kérésre vagy hivatalból – ügygondnokot jelölhet ki, aki a hagyatéki eljárás lezárultáig gyakorolhatja az elhunyt tag tagsági jogait (szavazás, ügyvezető választása, stb.).
Általában a társaság, annak az elhunyton kívüli további tagjai, az örökösök, esetleg a cég hitelezői kérésére, vagy hivatalból történik az ügygondnok kirendelése. Az ügygondnok jogosult arra, hogy az elhunyt tag tagsági jogait gyakorolja. Azonban fontos, hogy vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére kötelezettségeket nem vállalhat. Kivéve, ha ezzel a társaságot és az örökösöket nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
Fontos, hogy az ügygondnok nem az ügyvezetői feladatokat látja el. Így ha a társaságnak további tagjai is vannak, úgy az ügygondnok részére megküldött taggyűlési meghívóval szükséges a taggyűlést összehívni és új ügyvezetőt választani. Ha az elhunyt volt a társaság egyetlen tagja, úgy pedig az ügygondnok határozatával tud új ügyvezetőt választani.
Azonban az ügygondnok kinevezése akár még problémát is okozhat
- Egyrészt a jegyző, vagy a közjegyző nem kötelezhető ügygondnok kirendelésére, még akkor sem, ha azt kérik a reménybeli örökösök,
- Másrészt az örökösök kívánalmai szerinti ügygonnok csak akkor kerülhet kinevezésre, ha erre az örökösök közösen tesznek indítványt, ellenkező esetben a közjegyző (jegyző) saját belátása szerint, bárkit kijelölhet ügygondnokul, ráadásul
- a hagyatéki ügygondnok kirendelése akár több hónapba is telhet, főleg, ha az örökösök között vita van a személyét illetőleg és a közjegyző sem motivált a kinevezésben, ezalatt pedig a cég irányítás nélkül zuhanhat. A hagyatéki ügygondnok kirendelése tehát nem a tökéletes megoldás a problémák áthidalására.
Hogyan lehet megelőzni a problémákat? Például bizalmi vagyonkezeléssel!
A legfontosabb tanács: készüljünk fel időben! Erre az egyik legjobb eszköz a bizalmi vagyonkezelés.
A bizalmi vagyonkezelés a magyar Ptk. 2014-es reformja óta szabályozott, és lehetőséget nyújt, külön bizalmi vagyonkezelési szerződés létrehozásával, vagyonelemek, így céges üzletrész elkülönítésére, kezelésére – jellemzően vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett szereplőkkel, ahol egy személy (a vagyonrendelő) a vagyonát egy másik személyre (a vagyonkezelőre) bízza, aki azt a kedvezményezett javára kezeli. A bizalmi vagyonkezelés szándéka elsődlegesen a vagyon megőrzése, gyarapítása, a cél minden esetben a kedvezményezett érdekeinek védelme a vagyonkezelésen keresztül.
Amennyiben a társaság tagja, mint vagyonrendelő az üzletrészét, annak tulajdonjogát még életében bizalmi vagyonkezelésbe adja, úgy az nem lesz része az elhunyt tag hagyatékának, nem érvényesek rá a hagyatéki eljárás szabályai. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelő, aki az üzletrész tulajdonosaként teljes mértékben gyakorolhatja a tag jogait, zavartalanul működtetheti továbbra is a céget, semmilyen, még átmeneti fennakadás sem következik be a cég életében.
Amennyiben a tag egyben az egyedüli ügyvezető is volt, úgy a halálának időpontjától kezdve a bizalmi vagyonkezelő, mint a társaság egyedüli vagy többségi tulajdonosa akár azonnal összehívhatja a taggyűlést és ott megválaszthatják az új ügyvezetőt, vagy egyedüli tagként maga is kinevezheti azt. Bár az ügyvezetői tisztség nem örökölhető és ebben az esetben ennek a pozíciónak az átszállását nem érinti közvetlenül egy esetleges hagyatéki eljárás és az ügygondnok kinevezése körüli problémák. Mivel bizalmi vagyonkezelőként eljáró tag ebben az esetben is azonnal tud reagálni erre a problémára is, így jó megoldás lehet.
A bizalmi vagyonkezelés további előnyei az ügygondnok kinevezésével, majd az örökösök tulajdonszerzésével szemben
Ügygondnoknak bárki kinevezhető, egyáltalán nem garantált a cég vezetéséhez szükséges szakértelem a személyében és ugyanez lehet a helyzet az örökösökkel is. Egy jól kiválasztott vagyonkezelő megfelelően üzemeltetheti a társaságot, a volt tag vagyonrendelő halálát követően is.
Az örökösök célja sok esetben nem a cég további prosperáló üzemeltetése, ami viszont egy családi cég esetében valójában a család érdeke lenne. Azonban így a cég széthordásra kerülhet, az enyészeté lehet. Egy bizalmi vagyonkezelő szakszerűen egyben tudja tartani és tovább tudja vinni a céget a volt tag halála után is, például annak még életében tett instrukciói alapján. A vagyonkezelés kedvezményezettjei – az egyébként örökös családtagok – pedig szabályozott keretek között juthatnak kifizetéshez, vagy egyéb juttatáshoz a bizalmi vagyonkezelésen keresztül.
Látható, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel – előre gondolkodva – több problémás helyzet is könnyen kezelhetővé válik a cég életében egy haláleset bekövetkeztekor.
Mi a helyzet a privát vagyonkezelő cégekkel?
Az eseti vagy nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződések jelentős része úgy készült, hogy a vagyonrendelő létrehozott egy céget is, amely a vagyonkezelést végzi. Ennek az az oka, hogy sok egy-vagyonrendelős szerződés készül és a vagyonrendelőnek nagyobb szabadságot ad ez a struktúra. Viszont a privát vagyonkezelő céget nem tulajdonolhatja bizalmi vagyonkezelő – még ha erre ellenkező példát is lehet látni a cégjegyzékben. Emiatt az a vagyonrendelő hagyatékába és nem a kezelt vagyonba tartozik.
Ezért a vagyonrendelőnek érdemes arról rendelkezni, mi történik abban az esetben ha elhalálozik, eltűnik, jogilag – részben vagy teljesen – cselekvőképtelenné válik, csökken a mentális kapcitása vagy önmagára és a vagyonára nézve is káros döntéseket hoz.
Ilyen esehetőségekre fel lehet készülni például vagyonfelügyelő kinevezésével, akinek jogot ad vagyonredelő a vagyonkezelő cég ügyvezetőjének a kijelölésére vagy például interim vagyonkezelő választására.
Összegzés
Egy cég vezetőjének vagy tulajdonosának halála nemcsak érzelmileg, hanem jogilag is nehéz helyzet. A társaság működésének biztosítása érdekében azonnali és hosszú távú intézkedések is szükségesek, akár már a haláleset előtt is. Az ügygondnoki intézménye egy lehetséges, de nem tökéletes megoldás a rövid távú problémákra. Az előre megtervezett bizalmi vagyonkezelési struktúra jobban biztosítja, hogy a cég ne kerüljön működésképtelen állapotba.
***