Az Európai Unióban a legkisebb tagállam, de trustban a nagyok között van

A korábbi bejegyzéseinkben (amelyeket például itt és itt tudnak megnézni) a trust szabályokat érintő liechtensteini, németországi, olaszországi és ausztrál jogi környezetről beszélgettünk, amely során érintettük például a kezelt vagyont, a létesítő okirat tartalmát és fajtáit stb. A következő ország, ahol megnézzük a trust jogi szabályozását, Málta. A továbbiakban tehát a trust fogalmát ismerjük meg közelebbről a máltai jogban, mint a hagyatéki tervezés egyedi eszközét, illetve a fontosabb részletszabályait.

Egy kis történelem

A máltai trust egy figyelemreméltó barátságot alkot az angolszász és a polgári jogon alapuló rendszerek között. Ez az egyesülés egy olyan egyedülálló intézmény létrehozását eredményezte, amely képes a common law (angolszász) és polgári jog előnyeit egyaránt nyújtani.

A máltai trustokról és a vagyonkezelőkről szóló törvény 2004. évi módosításai egy észszerűsített és egyszerűsített rendszert léptettek hatályba, melyeknek köszönhetően a máltai trust nagyobb rugalmasságot kínál, ugyanakkor biztonságot is nyújt.

Ezt a biztonságot erősítette tovább az ilyen trustok létrehozására és fenntartására vonatkozó szigorúan szabályozott környezet.

A máltai bizalmi vagyonkezelői jog legfontosabb jellemzői közé tartoznak például az alábbiak:

• lehetőség van arra, hogy a jogvita rendezésére más irányadó jogot (joghatóságot) jelöljenek ki;
• versenyképes alapítási és igazgatási költségek;
• az engedéllyel rendelkező szolgáltatók nagy száma;
• családi vagyonkezelő társaság létrehozásának lehetősége a családi vagyon (family trust) kezelésére;
• képzett és többnyelvű munkaerő.

Ez a módosítás, amely 2005. január 1-jén lépett hatályba, jelentős módosításokat vezetett be a korábbi trustokra vonatkozó jogszabályokhoz képest. Később, egy ötéves felülvizsgálati és konzultációs folyamatot követően, 2014. április 25-én jelent meg a trustokról és a vagyonkezelőkről szóló következő módosító törvény.

A törvényt, ahogy látjuk, 2017-ig többször módosították annak érdekében, hogy átfogóbbá, átláthatóbbá és a polgári jogi rendszerrel összehangoltabbá tegyék. A törvény fogalomhasználata és szövegezése megkülönbözteti a trust fogalmát más hasonló fogalmaktól vagy intézményektől, mint például az alapítványoktól. A törvény továbbá szabályozza a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezettek szerepét, miközben meghatározza a közöttük és a bizalmi vagyonkezelő közötti kapcsolatot is. A törvényből látjuk, hogy csak bizonyos mértékig szabályozza a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt, sok mérlegelési lehetőséget hagyva a feleknek, amely előnyök általában a bizalmi vagyonkezelői okiratban (vagy a végrendelet) jelennek meg.

A trust maximális időtartama 125 év.

A vagyonrendelő

A vagyonrendelő, ahogyan azt már korábbról megtanultuk a bejegyzésekből, az a személy, aki létrehozza a trustot, és dönt annak céljáról. Ő rendeli vagyonát a trustba, és ezzel a vagyon feletti összes jogot átadja a vagyonkezelőnek. Következésképpen a vagyonrendelő elveszíti a vagyon feletti jogait, kivéve a törvény által biztosított jogokat.

A máltai jog előírja, hogy a vagyonkezelő továbbra is megtarthat bizonyos jogköröket a kezelt vagyon felett, ilyen például a vagyonkezelők és kedvezményezettek hozzáadása és eltávolítása, illetve a protectorok és tanácsadók kijelölésére vonatkozó jogkörök. A vagyonrendelő kedvezményezett is lehet.

Ha a vagyonrendelő túl sok hatáskört tart fenn a bizalmi vagyonkezelő felett, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag ő ellenőrzi azt, akkor a trustot látszatbizalomnak lehet tekinteni, és ezért feloszlatható és a hitelezők támadhatják.

A vagyonkezelő

A vagyonkezelőként kijelölt személyek lehetnek jogi vagy természetes személyek. Ha a vagyonkezelő természetes személy, a törvény a következő kritériumokat írja elő:

• Máltán kell „működnie”;
• engedéllyel kell rendelkeznie; és
• megfelelő belső eljárásokat, rendszereket kell létrehoznia annak érdekében, hogy a kedvezményezettek személyazonosságának és lakóhelyének, valamint a bizalmi vagyonkezelői ügyleteknek és a vagyonkezelt eszközöknek biztosítva legyen a megfelelő nyilvántartása és az alkalmazandó jog betartása.

Ha a vagyonkezelő jogi személy, a törvény eltérő követelményeket ír elő, például a következőket:

• a jogi személy céljának magában kell foglalnia a vagyonkezelői tevékenységet és az ehhez kapcsolódó vagy járulékos tevékenységek végzését; és
• a társaságnak olyan névvel kell rendelkeznie, amely nem áll ellentétben a vagyonkezelői tevékenységgel.

A kedvezményezettek

A törvény szerint, egy személy csak akkor jogosult a trustból származó előnyökre, ha:

• név szerint azonosítható; vagy
• meghatározható egy csoporthoz vagy egy bizonyos személyhez fűződő kapcsolatra való hivatkozással.

Ha a kedvezményezettek nem azonosíthatók vagy határozhatók meg ilyen módon, a trust meghiúsul, kivéve, ha a trust célja jótékonysági cél.

A protektor

A trust feltételeire is figyelemmel a protektor a következő hatáskörökkel rendelkezik:

• új vagy további vagyonkezelő kinevezése;
• a vagyonkezelő felmentése; és
• megkövetelheti a vagyonkezelőtől, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlása előtt szerezze be a beleegyezését.

Következtetés

Málta azon kevés országok egyike, amely saját hazai trustjogot dolgozott ki, és rendelkezik a külföldi jog alapján létrehozott trustok elismeréséről is, melyet korábban két részletben is tárgyaltunk (első rész, második rész).  Málta olyan személyre szabott trustokat kínál, amelyeket gondosan úgy alakítanak ki, hogy az tükrözze a vagyonrendelő igényeit. Ez magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a trustot egy Máltától eltérő ország joga szerint szabályozzák.

A bejegyzésünk 2. részében közelebbről is megvizsgáljuk a máltai trustok típusait és az adózási környezetet.