Az egyéni vállalkozók átalányadózása – Egy út a KATAsztrófa elkerüléséhez

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk a kérdéssel, így tárgyaltuk a KATA adózási formát érintő változásokat, valamint lehetőségeket is fogalmaztunk meg ezen adózási forma kiváltásához. A továbbiakban az egyéni vállalkozók átalányadózását tárgyaljuk és részletesebben ismertetjük a jogszabályi rendelkezéseket a megoldást kereső vállalkozóknak.

Egyéni vállalkozóként a jövedelmünket az Szja tv. rendelkezései szerint kétféle módszer szerint állapíthatjuk meg:

• a költségek tételes elszámolásával a vállalkozói jövedelem szerinti adózással, vagy
• átalányadózással.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy

a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket.

Mik a vállalkozói költségek?

A kiadás igazolására csak az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat felel meg, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett.

Költségként csak az a kiadás számolható el, ami

• az adóévben ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt, valamint
• a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel, illetve
• az Szja tv. is elismeri költségként.

A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.

Az átalányadózás

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben

a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot.

Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha

az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 440 000 forintot.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Arányosítani kell a bevételi értékhatárt a tevékenység évközi megszüntetése, a tevékenység szüneteltetése vagy a kata hatálya alá év közben történő bejelentkezés esetén. Ilyenkor egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

A tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott személyijövedelemadóbevallásban nyilatkozhat. Ez a nyilatkozat a visszavonásig érvényes.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – a feltételek fennállása esetén is – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg.

Az átalányban megállapított jövedelem

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költséghányadok:

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg az 1 200 000 forintot.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Adóelőleg-fizetés

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2022-ben az 1 200 000 forintot. Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet.

A KATA után leghatékonyabban alkalmazható adózási forma kiválasztásához sok tényezőt érdemes figyelembe venni, pld. a tervezett bevétel és a költségek összege, ügyfelek összetétele, tervezett beruházások, etc. Ez a publikáció kizárólag általános információ nyújtására szolgál és nem minősül adótanácsadásnak.

Amennyiben a KATA alanyiság helyett más adózási formát keres vagy információra van szükséges az egyéni vagy társas vállalkozásának a megszüntetésnek a teendőivel kapcsolatban, kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal az alábbi linken: https://calendly.com/tamas-danku-airon/kata