AML, PMT, KYC, PEP, CCD, UBO? Jogi fogalmak, amik jelen vannak a mindennapjainkban

Ügyvédnél, bankban, könyvelő cégnél járt, vagy esetleg bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt hozott létre és mindenféle azonosításhoz szükséges dokumentumokat kellett aláírnia és számos adatot megadnia? A mai alkalommal helyre tesszük az ilyenkor használt legfontosabb fogalmakat. Megnézzük mit jelent a kiemelt közszereplő, a tényleges tulajdonos stb., ugyanis ezeknek elképesztően fontos jelentőségük van a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának szempontjából.

A mai bejegyzésünk során vonalvezetőnk az Európai Unió AML (Anti-money laundering) irányelve, valamint a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (továbbiakban: PMT). Máris tudjuk, hogy a címben szereplő első két rövidítés mit jelent.

Az utóbbi jogszabály preambulumában olvasható annak célja, miszerint: „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.”

A gondolatmenet célja a fontosabb fogalmak megismertetése, tehát a részletszabályok a későbbiekben kerülnek majd kibontásra. Egyre nagyobb az igény, hogy az üzleti világban részt vevő szereplők megismerjék az ügyfelek, a partnerek, a beszállítók és egyéb üzleti kapcsolat mögött álló tényleges tulajdonosokat. Annyira áthatják a mindennapjainkat a fenti jogszabályok, hogy gyakorlatilag megjelennek a bankszámlanyitásnál, cégalapításnál, a székhelyszolgáltató igénybevételénél vagy akár ingatlan adás-vételnél is, amennyiben ingatlanközvetítőt veszünk igénybe stb.

Hallhattunk már olyan esetről, mikor egy gyanús pénzmozgást követően a bank zárolta valakinek a számláját egészen addig, ameddig nem igazolta a pénzeszköz forrását. Ez előfordulhat olyan esetben például, ha az adott illetőnek egy nagyobb összeg érkezéséig maximum havi 500 ezer Ft érkezett korábban a számlájára, ám örökölt 100 millió Ft-ot, az a bank compliance szakemberei számára gyanús pénzmozgás egészen az igazolás megérkezéséig. Mit is jelent a pénzeszköz forrásának igazolása? Az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum,

így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum.

  1. Tényleges tulajdonos (angolul: Ultimate Beneficial Owner, UBO)

1.1 Tényleges tulajdonos, az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben

  • közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-ával rendelkezik, vagy
  • egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett.

1.2 Továbbá, az a természetes személy,

  • aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben meghatározó befolyással rendelkezik.

1.3 Továbbá, az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett.

 

1.4 A PMT az alapítványok (pl.: az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje) és a bizalmi vagyonkezelési szerződések (pl.: vagyonrendelő) esetére is állapít meg szempontokat a tényleges tulajdonos kilétének felderítésére.

1.5 Fontos kiemelni, hogy az 1.1-es és 1.2-es pontban meghatározott természetes személy hiányában

 

a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője a tényleges tulajdonos.

  1. Ügyfél-átvilágítás (angolul: Customer Due Diligence, CDD)

Ez az ügyfél

  • azonosítását,
  • kockázati besorolását,
  • a személyazonosság igazoló ellenőrzését,
  • az üzleti kapcsolat és az
  • ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerését és annak folyamatos figyelemmel kísérését jelenti.

Ide tartozik még továbbá a

  • játékkaszinót,
  • kártyatermet működtető és a
  • távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések.

Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását is.

  1. Az ügyfél megismerése adatlap (angolul: Know Your Customer, KYC)

Ahogy láthattuk, a személyazonosság-ellenőrzés és az ügyfél-átvilágítás elvégzése törvényi előírás. A KYC dokumentumok országonként eltérőek lehetnek. Az általános alapelv azonban az, hogy:

ezeknek magukban kell foglalniuk az adott tényleges tulajdonos megfelelő azonosításához és tevékenységei jogszerűségének biztosításához elegendő információ összegyűjtését.

  1. Kiemelt közszereplő (angolul: Politically Exposed Person, PEP)

A jogszabály által meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni a törvény hatálya alá tartozó szolgáltató, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jogszabály mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

A PMT alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki

  • fontos közfeladatot lát el, vagy
  • az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

Érdemes néhány példát hozni, hogy mit is jelent a közfeladatot ellátó személy:

  • az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár;
  • az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló.