Amikor a privát bank már nem elég, megoldás lehet a Family Office
Bizalmi vagyonkezelő vállalkozásunk, az AIRON TRUST tanácsadója a pénzügyi befektetések területén Hamar Márton, aki évtizedes tapasztalattal rendelkezik hagyományos, illetve alternatív befektetések kezelésben és elemzésében. Az alábbiakban a Family Office-ról olvashatnak. Márton további cikkeit olvashatják az Abszolút Hozam oldalán.
A family office-ok egy (single family office, SFO) vagy több (multi family office, MFO) család elsősorban vagyonával foglalkozó cégek. Nevezhetnénk őket vagyonkezelőknek is, de általában sokkal többre vállalkoznak. A vagyon befektetése mellett a család(ok) vagyontervezési, öröklési, adózási, filantrópiai és akár napi adminisztratív ügyeivel is foglalkozhatnak, ezért szorosan összefügg a bizalmi vagyonkezelő fogalmával. Ebben a cikkben a family office-ok befektetési tevékenységéről lesz szó.
Természetesen minden gazdag család rendelkezik egy single family office-szal, pl. Cascade Investement (Bill Gates), Bezos Expeditions (Jeff Bezos), Fedesa (Ferrero család), Grosvenor Estate (angol királyi család). Néhány régebbi single family office pedig multi family office-szá alakult át a generációk során, mint pl. a Market Street Trust (Corning üveggyár tulajdonosai alapították), Rockefeller Capital Management (John D. Rockefeller volt az alapító), Bessemer Trust (Carnegie Steel egykori CFO-ja alapította).
Sokan leegyszerűsítve azt mondják, hogy a family office azoknak való, akiknek már elég pénze van ahhoz; hogy ne egy (vagy több) privát bankban tartsa a pénzét; hanem saját befektetési csapatot tartson fenn.
Ez részben igaz lehet; de ahogy a bevezetőből is láthattuk, egy family office sokkal többre képes, mint egy átlagos privát bank, továbbá egy MFO esetén egy kisebb vagyonnal rendelkező család is élvezheti a saját befektetési és szakértői csapat nyújtotta előnyöket.
Érdekkonfliktusok minimalizálva
Igaz; hogy az SFO általában egy családi vállalkozás természetes igényeként; akár azokból leválva alakulnak ki; és nem a privát banki szolgáltatásokkal kívánnak versenyezni; mégis könnyebb a privát bankokkal való összehasonlítás; hiszen azt jól ismeri mindenki.
A legnagyobb különbség magától értetődően az; hogy egy hagyományos family office természetéből adódóan független minden banktól és befektetési szolgáltatótól; vagyis nem kell ezen intézmények termékeit és szolgáltatásait kínálnia. Továbbá, egy SFO ügyfelei és tulajdonosai ugyanazon személyek; ami tovább erősíti az érdekek összhangját.
Egy privát bank jellemzően a saját erősségeire koncentrál (pl. egyedi részvény kereskedelem vagy külföldi vállalati kötvények vagy struktúrált kötvények), amit saját és külső szereplők termékeivel (pl. befektetési alapok) egészít ki.
A privát bankárok – mint minden értékesítési területen – negyedéves és éves értékesítési tervekkel rendelkeznek, amik az ügyfeleik portfolióiban tartott elemektől, illetve végrehajtott tranzakcióktól függően teljesülhetnek. Ez akár az ügyfél céljait nem teljes mértékben lefedő tranzakciókhoz és befektetésekhez is vezethet.
Ezzel szemben egy family office-ban nincsenek értékesítési tervek, csupán a végső teljesítmény számít, ami az ügyfélvagyon hosszútávú stabil növekedése, értékmegőrzése. Az alkalmazottak kizárólag ebben érdekeltek, és nem kapnak semmilyen jutalékot, bónuszt üzletkötésekért.
Időhorizont, és ami ebből adódik
A másik óriási különbség a két modell között, hogy a privát bankok – pontosan az értékesítési tervek miatt – a rövid távra is nagy hangsúlyt fektetnek a hosszú távú célok elérése mellett. A family office-ok ezzel ellentétben elsősorban hosszú távú befektetési célok megvalósítására tudnak összpontosítani, természetesen a rövid- és középtávon adódó likviditási követelmények figyelembevételével.
Ebből adódik, hogy egy family office kevésbé likvid és illikvid befektetéseket is tud tartani, ami nem azt jelenti, hogy a family office jobb, csupán azt, hogy más. Egy privát bank szinte kizárólag a likvid befektetésekről szól, míg egy family office-ban lehetőségünk van a hosszú távú hozamcélok megvalósítására, arra alkalmasabb eszközökkel is.
Befektetési paletta
A fentiekből láthatjuk, hogy a family office számára elérhető eszközök köre szinte végtelen a privát bankok behatárolt kínálatával szemben az értékesítési mechanizmus és az időhorizont különbsége miatt.
Egy privát banki portfolió jellemzően befektetési alapokból, részvényekből, kötvényekből és struktúrált termékekből áll. Befektetési alapok közül csupán a vele leszerződött partnerek kínálatát értékesíti, ami egyébként akár minden igényt lefedhet.
Egy idei Citibankos felmérés szerint a family office-ok portfoliójában részvények és kötvények mellett átlagosan 20%-ban szerepelnek ingatlanok, 15%-ban private equity (magántőke) befektetések és 4%-ban hedge fundok, vagyis olyan elemek, amik egy tipikus privát banki portfolióban nem szerepelnek.
Ezeknek a magas allokációknak egyik oka, hogy az ingatlan- és private equity befektetésektől várják a legmagasabb hozamokat a felmérés szerint. Továbbá fontos szempont, hogy ezeknek a befektetéseknek az értéke sokkal stabilabb más tőkepiaci befektetésekhez képest (részben a ritkább mérési lehetőségek miatt is természetesen).
Szintén érdekes látni azt is, hogy ezen befektetések jelentős részét nem befektetési alapokon keresztül érik el, hanem közvetlenül tartanak ingatlanokat, illetve üzletrészeket (ezeknek több mint harmada ellenőrző befolyással bíró üzletrész).
Bár a felmérés nem terjed ki a hedge fund-okban és befektetési alapokban tartott befektetések elemzésére, személyes tapasztalatból tudom, hogy ezek sokszor az alábbi fő kategóriákba tartoznak a family office-ok esetében:
- long/short részvény hedge fund-ok legnagyobb befektetői az amerikai family office-ok, akik az egyedileg favorizált részvényeik mellett előszeretettel tartanak ilyen típusú hedge fundokat a szélesebb piac követésére egy mérsékeltebb kockázat vállalása mellett
- tail risk hedge fund-ok olyan alapok, amik akkor érnek el kiemelkedően magas hozamot, amikor a piacok összeomlanak, különben pedig kis mértékű veszteséget hoznak vagy stagnálnak
- private debt alapok, amik jellemzően kis- és középvállalatokat finanszíroznak fedezet nyújtása mellett (ezt a kategóriát a UBS felmérése külön is említi ezt a kategóriát)
Hozamok
Minden vagyonkezelési termék hozama elsősorban a stratégiai eszközallokációtól függ, azaz hogy mennyi részvény, kötvény vagy alternatív eszköz tartását célozzák meg.
Abból adódóan, hogy a family office-ok az eszközosztályok tekintetében diverzifikáltabb portfoliókat tartanak, és sokkal hangsúlyosabban fektetnek alternatív eszközökbe, elméletben a legjobb hozam/kockázat arány elérését teszi lehetővé.
Fontos látni, hogy a family office-ok gyakorlatilag mindent elérhetnek, amit a nagy intézményi befektetők, ugyanakkor nem köti őket egy sor jogszabály a működésükre vonatkozóan, így a legjobb pozícióban vannak befektetési potenciál szempontjából.
Számadatok nem állnak iparági szinten rendelkezésre, és mivel minden family office célja más lehet, az összesítésnek nem is lenne sok értelme. A legtöbb család a vagyon inflációval szembeni megőrzésére törekszik, mások komplex üzleti és családi szintű célok kiszolgálására koncentrálhatnak, megint mások az eltérő földrajzi elhelyezkedésük miatt más igényekkel rendelkezhetnek. Végül pedig, szintén más lehet a feladat egy első generációs és egy harmadik generációs family office számára.
Befektetési célok
Ahogy a fenti bekezdésből is láthattuk egy vagyonos család esetében sokkal konzervatívabb és szofisztikáltabb befektetési célok fogalmazódhatnak meg. A nagy vagyonok esetében a megőrzés értelemszerűen sokkal inkább előtérbe kerül a gyors növekedéssel szemben.
A család eredeti tőkefelhalmozó tevékenysége és formálódott világképe nagyban befolyásolhatja a környezettel, közösséggel, helyi célokkal szembeni magatartást, ami kihathat a befektetési politika kialakítására is. A kockázatvállalási hajlandóságot szintén befolyásolják az előbb említettek, azonban a konzervatív hozzáállás a domináns.
Működés
Mivel a family office-ok befektetési tevékenysége igen szerteágazó (pl. direkt befektetések, alternatív eszközök), szükség van egy jól átgondolt működési struktúrára, és fel kell mérni azt is, hogy mit érdemes kiszervezni.
A legtöbb family office úgy működik, mint egy kis alapkezelő, vagyis egy – vezérigazgatótól elkülönülő – befektetési igazgató (Chief Investment Officer) vezette befektetési bizottság (Investment Committee) felügyeli a stratégiai eszközallokáció betartását, a kockázatkezelést és – egy family office esetében – a család(ok) értékeivel megegyező befektetési politika végrehajtását.
A házon belüli kompetenciák lefedhetik az ingatlanokat, a hedge fund kiválasztást vagy a private equity-t is, de értelemszerűen minden esetben házon belül kezelik a közvetlen befektetéseket, ami jellemzően ingatlant, részvényeket, kötvényeket és private equity-t takar.
Az is kiszervezésnek számít, ha egy külső alapkezelőt használnak, pl. egy private equity-be fektető alapok alapjába fektetnek a saját private equity befektetéseik mellett. A leggyakrabban kiszervezett tevékenység azonban a külső alapkezelők kiválasztása.
Egy igazán komplex struktúrát csak a legnagyobb family office-ok tudnak fenntartani, ahol a direkt befektetések egy külön igazgatóhoz tartoznak, aki alatt elemzők és trader-ek dolgoznak, egy másik csapat a menedzser kiválasztással foglalkozik, a döntéshozatali szintek többrétűek. A kisebb cégek természetesen a kiszervezésre fókuszálnak, és a stratégia eszközallokációt valamint kockázatkezelést tartják a kezükben.
A családtagok szerepe a family office-ban egy kényes kérdés lehet. A legnagyobb működésbeli hiba; amit egy family office elkövethet, hogy ha az alapító családfő testesíti meg egy személyben a befektetési bizottságot; és az ő ad hoc utasításait követik az alkalmazottak. Bár ez természetesen a „szíve joga”; nagyon hektikus eredményekhez és hosszú távon fenntarthatatlan működéshez vezet. Egy szavazati joggal nem bíró igazgatósági vagy befektetési bizottsági tagság általában a preferált formája a család részvételére; kivéve természetesen, ha a családtag befektetési szakember.
Földrajzi különbségek
Természetesen nem ugyanúgy működnek a family office-ok a világ minden táján. Az ázsiai, orosz és közel-keleti family office-okban a tekintélynek sokkal nagyobb szerepe van; és a családtagok aktívabban részt vállalhatnak a működésben és irányításban.
Az amerikai family office-ok sokkal aktívabbak a direkt befektetésekben; főleg private equity terén (portfoliójuk közel negyede közvetlen private equity); ahol az európaiak gyakrabban hagyatkoznak a mások által kezelt alapok alapjaira (fele-fel earányban rendelkeznek közvetlen és közvetett befektetésekkel).
A már említett UBS elemzés szerint a latin-amerikai befektetők sokkal nagyobb arányban tartanak részvényeket és kötvényeket az átlaghoz képest; míg a közel-keleti befektetők portfoliói közel kétszer annyi ingatlant tartalmaznak (22% vs 12% átlag).
Az sem meglepő, hogy minden befektető a saját régióját előnyben részesíti a befektetései terén. Az USA-beli SFO/MFO befektetéseinek 83%-a az amerikai kontinenshez kötődik. Közel-keleti eszközöket csak a helyiek tartanak szinte (portfoliójuk 26%-a kapcsolódik a régióhoz). A legtöbb európai befektetést (46%) az európaiak tartanak, és az ázsiai befektetők portfolióinak 40%-a kínai. A saját régiójuktól leginkább elszakadni vágyó family office-ok a latin-amerikaiak, ami elsősorban politikai és diverzifikációs okokra vezethető vissza.
Startup finanszírozás
Mindenütt visszatérő elem a private equity (magántőke) befektetések népszerűsége a SFO/MFO-k körében. Ennek oka sokrétű, elsősorban a magas hozampotenciál; a SFO/MFO „türelmes tőkéje” (patient capital), és természetesen az is; hogy maguk a family office-ok alapítói üzletemberek, ezért nagyon szívesen fektetnek mások üzleteibe.
A private equity mellett azonban az utóbbi években egyre inkább jelentek meg a kockázati tőke (venture capital) és angyaltőke befektetések ezekben a portfoliókban. Ennek okát sokan abban találják meg, hogy a private equity piac nagyon telítetté vált az utóbbi években, és emiatt több befektető is elkezdett a valamivel kockázatosabb venture capital felé kacsintgatni.
A hivatkozott UBS felmérés szerint 2022-ben a megkérdezett family office-ok 85%-a mondta; hogy mérlegeli a korábbi fázisokba való befektetést is, a hagyományosan finanszírozott növekedési fázis mellett. 2020-ban még csak a megkérdezettek 53%-a, 2021-ben már 61%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen fektet korai fázisban lévő cégekbe.
A family office-ok szerepe tehát meghatározóvá vált a startup-ok finanszírozásában is.
***
Az www.airon.hu és a www.airontrust.hu oldalakon megjelenő tartalmak kizárólag általános tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési, biztosítási, jogi, adózási vagy számviteli tanácsadásnak.