A végrendeleti vagyonrendelés jogi és pénzügyi problémái
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttének egyik formája a végrendelettel történő vagyonrendelés, amely az örökhagyó halálával (vagy esetlegesen később, de erre az időpontra visszaható hatállyal) hatályba lépő végrendelettel hozza létre a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt. A Ptk. erről a jogintézményről szűkszavúan fogalmaz, jobban beleásva szerteágazó kérdéseket vet föl ez az újfajta jogi megoldás. Ennek megfelelően több részletben foglalkozunk a témával.
1. rész – a végrendeleti vagyonrendelés alapjai és a jogviszony létrejötte
Bevezetés
A 2014-ben hatályba lépett új Ptk. egyik újsütetű jogintézménye a bizalmi vagyonkezelés, amelynek ugyan vannak nyomai korábbi jogrendszerünkben, de ebben a formában még nem volt ismert a magyar polgári jogban. Alapvető jellegzetességeiben az angolszász trust rokona inkább, mintsem a német Treuhand jogintézményének. Ami azt jelenti leginkább, hogy a bizalmi vagyonkezelés jellegében kötelmi jogi kapcsolat és elválik benne a bizalmi vagyonkezelésbe adott dolog jogi és gazdasági tulajdonjoga. A jellemzően hárompólusú jogintézmény alapesetben egy vagyonrendelőből, egy vagyonkezelőből és egy kedvezményezettből áll. Természetesen ezen három oldalon több személy is állhat. A bizalmi vagyonkezelés leglényegesebb eleme, hogy a kezelt vagyont a vagyonkezelő saját tulajdonaként, de a más jogcímen tulajdonolt vagyonától szigorúan elkülönítve kezeli, amely vagyonkezelés során a kezelt vagyon védelmében és a kedvezményezett érdekeit messzemenően szem előtt tartva jár el.
Mint látható, a Ptk. elsősorban többalanyú és többoldalú szerződésként létrejövő jogviszonyként kezeli a bizalmi vagyonkezelési jogintézményét. Ebben a jogviszonyban elválik egymástól a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett személye. Rendszertanilag is egyébként a megbízási típusú szerződések között szerepelteti (a bizalmi vagyonkezelési szerződésekre háttérszabályként a megbízás szabályait írva elő).
A Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó, amúgy sem terjedelmes, normaszövegének utolsó rendelkezései között szerepel azonban a 6:329 § ami a „Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú jogügylettel” címet viseli és összesen 3 rövid bekezdésből áll. E három bekezdésből a második foglalkozik a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony kérdésével az alábbiak szerint:
„Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a vagyonkezelő által a végrendeletben meghatározott tartalommal történő elfogadásával a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.”
Mint látható a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szabályozása eléggé szűkszavú. Annak további részletszabályait a bizalmi vagyonkezelés egyéb szabályaiból vezethetjük le. Illetve a Ptk. más szabályainak megfelelő alkalmazásával találhatunk analógiát a felmerülő problémákra. Ez a fajta lakonikus szabályozás rengeteg gyakorlati problémát okozhat. Jelentősen kihat arra is, hogy a végrendeleti vagyonrendelés nem igazán került eddig alkalmazásra Magyarországon. Ezekre a problémákkal foglalkozunk e cikkben.
A jogviszony létrejötte
A végrendeleti vagyonrendelés a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttéhez képest olyan további feltételeket is támaszt, amelyek a végrendelet alaki és anyagi érvényességére vonatkozó előírásokból fakadnak. Ezeknek a szabályoknak a részleteibe a cikk terjedelmi korlátai miatt nem kívánok belemenni.
Általánosságban elmondható:
A lazábban szabályozott és a megbízási szerződéssel rokonítható bizalmi vagyonkezelési szerződéshez képest – véleményem szerint – a végrendeleti vagyonrendelés alaki szabályait a végrendelet szabályaiból kell elsősorban levezetni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a végrendeletre vonatkozó szabályok – akár magán-, akár közokirati végrendeletről legyen szó – figyelmen kívül hagyása, illetve sérülése esetén a végrendelet érvényessége elvész, vagy támadhatóvá válik.
Ugyan a Ptk. 6:329 §-ának (3) bekezdése a végrendeleti vagyonrendelés, mint egyoldalú jogügylet vonatkozásában is általános szabályként mondja ki, hogy az ilyen vagyonrendelésre is a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. A végrendelet alaki és anyagi érvényességi kellékeinek betartása legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb előírás.
Ennek a kettős feltételrendszernek a betartása ugyan nem jelent megléphetetlen akadályt, de jelentős odafigyelést és jogi szakértelmet igényel. Ami nem kedvez a végrendeletek körében előszeretettel alkalmazott, ügyvédi közreműködés nélküli, magánokirati formában létrehozott végrendeleti formának. Mi magunk sem ajánlanánk ezt, hanem mindenképpen az ezeken a területen is jártas szakértők igénybevételét javasoljuk.
Bár a végrendelet alapesetben létrejöhet szóban is, a megfelelő előírások betartásával, de „a bizalmi vagyonkezelési szerződés írásbeliségét előíró rendelkezésre [Ptk. 6:310. § (2) bek.] tekintettel, ilyen jognyilatkozat nem foglalható szóbeli végrendeletbe”1. További megkötés végrendeleti szabályok oldaláról, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel ellentétben a vagyonrendelő nem képviseltetheti magát meghatalmazottal, csak személyesen tehet jognyilatkozatot.
Ezeken túl problémát jelent, hogy a
végrendelettel létrejövő bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó szabályozás alapvetően a halál tényével keletkezteti a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, sőt, ennél is későbbre teszi azzal, hogy az a végrendeletben kijelölt vagyonkezelő általi elfogadással jön létre, igaz a vagyonrendelő halálának időpontjára visszaható hatállyal.
Mint látható a szabályozás hasonló ahhoz, mint amikor a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő előre rendelkezik arról az esetről, ha a vagyonkezelő kiesne a szerződésből, akkor ki legyen a jogutódja, de a jogszabály rendelkezése alapján a jogutódként kijelölt vagyonkezelőnek szintén kifejezett nyilatkozattal kell elfogadnia a kijelölést.
Ez a fajta elfogadáshoz kötöttség egy hosszú távra létrejött (a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttének időkorlátja a jogszabályban megszabott 50 év) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében is jelenthet problémát. Abban az esetben, ha a kijelölt vagyonkezelő nem fogadná el a kijelölést, de az esetlegesen még életben lévő vagyonrendelő ebben az esetben egy további – már a feladatra készen álló – vagyonkezelő kijelölésével orvosolhatja a gondot.
Egy végrendelet esetében, ahol a vagyonrendelő szükségszerűen nem él már abban az időpontban, amikor a vagyonkezelőnek nyilatkoznia kell a tisztség elfogadásáról, nehezen lehet azt a helyzetet kezelni, amennyiben a vagyonkezelő nem nyilatkozik, vagy a kijelölést elutasítja. Van olyan jogirodalmi álláspont, amely szerint még a vagyonrendelő életében – nyilván a végrendelet ismeretében – is nyilatkozhat a vagyonkezelő.
Ennek véleményem szerint több korlátja, akadálya is van:
Egyrészt – álláspontom szerint – a Ptk. által megalkotott szabály nem teszi lehetővé a vagyonrendelő halálát megelőző vagyonkezelői nyilatkozatot,
- egyrészt mivel a végrendeleti vagyonrendelés még nem jött létre ilyenkor és így nincs mire nyilatkozni a leendő vagyonkezelőnek,
- másrészt, mivel a végrendelettel létrehozott vagyonrendelés – bár bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt hoz létre – de végső soron mégis csak egy végrendelet, így annak tartalma a halál időpontjában meglévő tartalommal hatályosul. Itt arra gondolok, hogy az örökhagyó vagyonrendelő akár a halála előtti utolsó pillanatban is megváltoztathatja a vagyonrendelést tartalmazó végrendeletét és ekkor akár új vagyonkezelőt is kijelölhet, ezért nincs értelme és jogbizonytalanságot teremtene csak az, ha a vagyonkezelő a vagyonrendelő halála előtt már nyilatkozhatna az elfogadásról. A bizalmi vagyonkezelőnek tehát a végrendeletnek a halál időpontjában érvényes tartalmának ismeretében kell elfogadni a vagyonkezelői kijelölését.
Látható, hogy a vagyonkezelő elfogadó nyilatkozata, mint hatályossági feltétele a végrendelettel létrejövő vagyonkezelési jogviszonynak gyakorlati problémákat jelenthet.
Az előbbi esethez hasonló akadályt jelent ezen felül az a helyzet is, ha a végrendelet ugyan tartalmazza a kijelölt vagyonkezelőt, de az a végrendelet hatálybalépése előtt elhunyt, vagy más okból kiesett a vagyonkezelői pozícióból és a vagyonrendelést tartalmazó végrendelet nem tartalmaz rendelkezést erre az esetre.
Megoldása lehet a fentieknek:
- ha a végrendeletben, arra az esetre, ha az első helyen kijelölt vagyonkezelő nem fogadná el a kijelölést, vagy kiesne a jogviszonyból, akkor a vagyonrendelő már előre kijelöli a második, harmadik, stb. helyen a helyébe, helyükbe lépő vagyonkezelőt, vagy esetlegesen egyszerre több vagyonkezelőt jelöl ki egyidejűleg, amely esetben bármelyik kiesése esetén sem marad vagyonkezelő nélkül a kezelt vagyon és a jogviszony érvényesen létrejöhet.
- Felmerülhet még megoldásként az ilyen esetekre a végrendeleti vagyonrendelésben az ún. vagyonfelügyelő (protektor) kijelölése, aki gyakorolhatja egy kieső vagyonkezelő esetén az új vagyonkezelő kijelölésének jogát a vagyonrendelő halála után is. Alapesetben – bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén – a protektor a vagyonrendelő mellett, vagy annak kiesése esetén helyette gyakorolja a vagyonrendelőt megillető jogokat és kötelezettségeket, de semmiképpen nem rendelkezhet több jogosítvánnyal, mint amennyivel a vagyonrendelő rendelkezik, vagy rendelkezett. Azonban véleményem szerint – tekintettel arra is, hogy a protektor jogintézménye még nagy vonalakban sincs szabályozva – végrendeleti vagyonrendelés esetében a protektor beépítése a jogviszonyba olyan módon átlépi és fellazítja a végrendelet szabályait. Amely már a végrendelet funkcióját és érvényességét veszélyezteti és emellett jogvitákhoz is vezethet nagy valószínűség szerint.
Az értelmezésem szerint, ahogy a végrendeletnek kétséget nem engedő módon tartalmazni a kell a végrendelkező örökhagyó végakaratát, ezt a vagyonkezelés szempontjai sem írhatják felül. Tehát nem megengedhető olyan rendelkezés, vagy gyakorlat kialakítása, amely ezt az egyértelműséget felülírja, vagy veszélyezteti.
A vagyonkezelő személyének bebiztosítására végül jó módszer lehet a bizalmi vagyonkezeléssel üzletszerűen foglalkozó vagyonkezelő kijelölése a végrendeletben, még ennek költségvonzatával együtt is, mivel ezen szereplők garanciákkal védetten és hosszú távon kiszámíthatóan tudják biztosítani a vagyonkezelés feladatainak elvégzését.
***