A végrendeleti vagyonrendelés jogi és pénzügyi problémái. II. rész

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttének egyik formája a végrendelettel történő vagyonrendelés, amely az örökhagyó halálával (vagy esetlegesen később, de erre az időpontra visszaható hatállyal) hatályba lépő végrendelettel hozza létre a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt. Igaz, hogy a Ptk. erről a jogintézményről szűkszavúan fogalmaz, de jobban beleásva szerteágazó kérdéseket vet föl ez az újfajta jogi megoldás. Ennek megfelelően több részletben foglalkozunk a témával.

∗∗∗

2. rész – a végrendeleti vagyonrendelés kapcsán felmerülő néhány gyakorlati kérdés

∗∗∗

A végrendelettel létrehozott jogviszony fennállása

Mint azt korábban említettük a bizalmi vagyonrendelési jogviszony a vagyonrendelő által meghatározott időtartamra, de a jogszabály alapján maximum 50 évre jöhet létre. Ez alól nem kivétel a végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony sem, amelynek az élettartama így szintén maximum 50 év. A kezdő időpont lehet csak első látásra kérdéses, de mint azt a cikkünk korábbi, 1. részében is kifejtettük, a jogszabály[1] a végrendeleti vagyonkezelési jogviszony kezdő időpontját – a vagyonkezelő elfogadó nyilatkozatának megléte, mint létrejöttének feltétele mellett – az örökhagyó, mint vagyonrendelő halálának időpontjában határozza meg. Az 50 év az örökhagyó halálának időpontjában kezdődik tehát.

A végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak akkor most ki az örököse?

A rövid válasz, hogy senki. Azonban felmerülhet akár a vagyonkezelő, mint jogutód, akár a kedvezményezettek, mint végső soron a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek megszerzőinek örököskénti minősítésének csábító lehetősége.

A végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony kapcsán fontos elmondani, hogy az örökhagyó-vagyonrendelő által végrendelettel vagyonkezelésbe adott vagyonelemek nem képezik a hagyaték tárgyát, mint ahogy nem képeznék abban az esetben sem, ha az örökhagyó még életében vagyonkezelésbe adta volna ezeket, de végrendelet helyett egy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létrehozó szerződéssel.

A végrendelettel létrejövő bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagyonkezelője így, bár a vagyonelemek tulajdonjogának átszállása tekintetében jogutódja a vagyonrendelő örökhagyónak, nem tekinthető örökösnek, sőt szakirodalmi álláspont szerint a vagyonkezelő a jogviszony alapján az örökhagyóval szemben hagyatéki hitelezőnek minősül[2].

A kedvezményezettek a jogviszony mögötti logika alapján – miszerint a végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony az egyoldalúan létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony közeli rokona – ugyancsak nem tekinthetők örökösnek, helyzetük inkább az ajándékozási szerződés megajándékozottjához hasonlítható.

Mi a helyzet a kötelesrészi igényekkel a végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében?

Egy korábbi cikkünkben[3] már részletesen kitértünk a kötelesrészi igények és a bizalmi vagyonkezelés viszonyára. A jelen kérdésnek a megválaszolásaként itt röviden azt tartjuk fontosnak elmondani, hogy mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon a végrendeleti vagyonrendelés esetében is az örökhagyó életében tett ingyenes juttatásnak számít – és mint láttuk ezen vagyonelemek nem részei a hagyatéknak – ezáltal a végrendelettel vagyonkezelésbe adott vagyon értékét ugyanúgy, mint a vagyonrendelő halálát megelőző tíz évnél nem régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét, hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. A kötelesrészi igények érvényesítésére fennálló határidő a vagyonrendelés kezdő időpontjától, tehát a vagyonrendelő örökhagyó halálának időpontjától nyílik meg ebben az esetben is.

Érdekes kérdést vet fel az a helyzet, ha a végrendeleti vagyonrendelés kedvezményezettje a kezelt vagyonnal szemben kötelesrészi igénnyel is élhet. Mivel a kötelesrészi igény érvényesítése a jogosult döntésétől és ennek kapcsán a vonatkozó eljárás megindításától is függ, így az adott kedvezményezett elvileg akár meg is választhatná, hogy milyen jogcímen – a vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettjeként, vagy kötelesrészre jogosultként – kíván jogot érvényesíteni a kezelt vagyonnal szemben ezáltal az esetleges egyéb kedvezményezettekhez viszonyítva jóval kedvezőbb helyzetbe kerülve. A jogalkotó ezt a problémát a Ptk. 6:311. § (5) bekezdésében oldotta fel, mely szerint a  kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben. A vagyonrendelő örökhagyó számára tehát a jogszabály lehetővé teszi, hogy akár a végrendeletében kizárja a kedvezményezettek köréből azt, aki kötelesrészi igénnyel él a kezelt vagyonnal szemben.

Mi a sorsa annak a vagyonnak, amely a vagyonrendelő örökhagyóé volt, de nem része a vagyonkezelésbe adott vagyonnak?

A vagyonkezelésbe adott vagyonelemeken felüli, de a hagyaték megnyíltakor a vagyonrendelő örökhagyó vagyonát képező vagyontárgyak sorsa az öröklési jog szabályai szerint, a törvényes öröklés alapján kerülnek az örökösök tulajdonába.[4] Esetlegesen és kivételesen a végrendelet is kitérhet ezekre, mint vagyonkezelésbe nem kerülő vagyonelemekre, egyúttal megjelölve ezeknek örököseit is, akik a végrendeleti öröklés szabályai szerint szereznek ezeken tulajdont.

A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fizetendő illetékek kérdése

Ennek a kérdésnek a kapcsán elmondható, hogy a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony illetékkiszabási szempontból nem tér el a szerződéssel létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonytól. Tehát nem az öröklési illetékre vonatkozó szabályok, hanem az Itv. 17/D. §-ában foglalt rendelkezések alapján vizsgálandó a kérdés. Röviden összefoglalva: A vagyonkezelő vagyonszerzése illetékmentes. A kedvezményezettek vonatkozásában a vagyonkiadás időpontjában vizsgálandó a kérdés. A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül az örökhagyó vagyonrendelőtől szerezte volna. Amennyiben e vagyonszerzés egyébként illetékköteles lett volna, úgy a vagyonkiadás is illetékköteles lesz, ha az illetékmentes lett volna, akkor pedig illetékmentes.

Bizalmi vagyonkezelő vagy végrendeleti végrehajtó?

A Hetv. szerint végrendeleti végrehajtó az örökhagyó végakaratának egésze vagy része végrehajtására végrendeletében nevezett cselekvőképes nagykorú vagy jogi személy. A végrendeleti végrehajtó rendelése sok tekintetben mutat hasonlóságot a bizalmi vagyonkezelés szabályaihoz, amelyek közül, mint lényegest és átfogót említhetjük a megbízási szerződés szabályainak mögöttes alkalmazandóságát [He. 100. § (1) bek.]. [5]

A végrendeleti végrehajtó jelentősége abban áll, hogy a végrendeleti örökösök érdekeit szem előtt tartva, az örökösök tulajdonszerzéséig „egyengeti” a végrendelet végrehajtását és a felügyeli hagyatéknak a sorsát. Alapvető különbség, szemben a bizalmi vagyonkezelővel, hogy a végrendeleti végrehajtó nem szerzi meg a hagyatékba tartozó vagyontárgyak tulajdonjogát. Továbbá jogosultságaiban sokkal korlátozottabb, mint a bizalmi vagyonkezelő, tiltva van számára, hogy a hagyatéki vagyon tárgyait elidegenítse, amennyiben ahhoz minden öröklésben érdekelt nem járult hozzá.

Látható tehát, hogy a bizalmi vagyonkezelő sokkal sokoldalúbb, rugalmasabb és más céllal működő szereplője az örökhagyó által átadni kívánt vagyon kezelésének, mint egy végrendeleti végrehajtó. Az azonban nem zárható ki, sőt akár praktikus szempontból célszerű is lehet, hogy a vagyonkezeléssel nem érintett végrendeleti vagyon vonatkozásában a vagyonkezelőt nevezze ki az örökhagyó végrendeleti végrehajtónak is.

Örökölhető-e a vagyonrendelői pozíció, avagy ki jogosult a vagyonrendelő érdekeit képviselni annak halála után egy végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban?

Mint az korábban is kiderült, egy végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében is hosszú idő telhet el addig, míg bármilyen vagyonkiadásra sor kerülhet a kedvezményezettek részére. Ezt elsősorban a vagyonrendelő örökhagyó végrendeletben lefektetett szándékai határozzák meg. Azonban felmerülhetnek olyan esetek is, amik a vagyonkezelési jogviszony fennállása alatt szükségessé teszik, hogy a vagyonrendelői oldalról is „hozzányúljanak” a jogviszonyhoz, amelyre a vagyonrendelő halála miatt már nem lehet képes.

A Ptk. 6:325. § (4) a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő halála esetére kijelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelői jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosult. Mivel a Ptk. a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait teszi alkalmazandóvá, ezért ki lehet mondani, hogy a végrendeleti vagyonrendelő számára is fennáll ez a lehetőség, miszerint a halála esetére kijelölje a vagyonrendelői jogok gyakorlására jogosult személyt. A kijelölésnek korlátja azonban, hogy a kijelölt személynek – hasonlóan a vagyonkezelőhöz – kifejezett és a vagyonkezelőhöz intézett nyilatkozattal el kell fogadnia a kijelölést.

További specialitása ezen jogutódlásnak, hogy ugyan a jogszabály szerint ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg a vagyonrendelői jogutódot, mint a vagyonrendelő örökhagyót, de a vagyonrendelő örökhagyó a végrendeletben tett kijelölésével egyúttal korlátozhatja is a jogutódja jogosultságait, ami a végrendeleti vagyonrendelésnél célszerű is lehet (pl. az nem mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt)

Kérdés, hogy ebben az esetben a vagyonrendelői jogutód milyen időponttól jogosult jogai gyakorlására és köteles kötelezettségei teljesítésére. Ebben a körben analógiaként hivatkozhatunk a végrendelettel kijelölt vagyonkezelő elfogadó nyilatkozatára vonatkozó rendelkezésekre, amelyek kimondják: a vagyonrendelő halálának időpontjára visszaható hatállyal jön létre a jogviszony.

A végrendeleti vagyonrendelés jogi és pénzügyi problémái

[1] Ptk. 6:329. §. (2) bekezdése

[2] Miczán Péter: Az örökhagyó, mint bizalmi vagyonrendelő (GJ, 2014/9.16. old.)

[3] https://airontrust.hu/kotelesreszi-igenyek-megitelese-a-bizalmi-vagyonkezeles-szempontjabol-1-resz/

[4] Erre az esetre is érvényes a Ptk. 7:30. § [A végrendelettel ki nem merített hagyaték] szerint ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.

[5] Miczán Péter: Az örökhagyó, mint bizalmi vagyonrendelő (GJ, 2014/9.20. old.)