A végrendeleti vagyonrendelés jogi és pénzügyi problémái – 3. rész

A végrendelettel  létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal kapcsolatos kérdések körüljárása során utolsóként most azt vizsgáljuk meg, hogy vajon milyen viszonyban van a végrendelkező végakarata és a vagyonkezelési jogviszony végső célja a kedvezményezett(ek) érdekeinek képviselete.

Az életszerűség talaján állva könnyen elképzelhető, de akár gyakorlati példákkal illusztrálható, hogy a bizalmi vagyonkezelés „célszemélyének” azaz a kedvezményezettnek a vagyonkezelési jogviszony élettartama alatt felmerülő – és a végrendeleti vagyonrendelés időpontjában még nem ismert – érdekei könnyen szembekerülhetnek az örökhagyó vagyonrendelő akaratával.

Például mi a teendő az esetben, ha a végrendeleti vagyonrendelés során az örökhagyó vagyonrendelő úgy rendelkezett, hogy

• a kedvezményezett csak a 18. életévének betöltését követően részesülhet a vagyonból,
• de a kedvezményezett életkörülményeinek negatív irányú változásai (súlyos betegség, családi állapot változása, stb.) szükségessé teszik, hogy már ezen időpont előtt is kiadhasson neki a kezelt vagyon terhére juttatást a bizalmi vagyonkezelő.

Sok hasonló példa hozható még. Ezzel csak jelezni kívántam, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy hosszú távú jogviszony. E jogviszony során az élet hozta okok miatt a kedvezményezettek helyzete nagymértékben megváltozhat és erre a bizalmi vagyonkezelőnek is esetlegesen reagálnia kell.

Mi van azonban akkor, ha ezzel esetlegesen az örökhagyó vagyonrendelő akaratával menne szembe így akár előnyben részesítve egyik, vagy másik kedvezményezettet?

A Ptk. az örökhagyó végrendeletben tett nyilatkozatainak értelmezésével kapcsolatosan kimondja:

Ptk. 7:24. § [A végrendelet értelmezése] szerint a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson.

Ez a más néven „favor testamenti”-elv. Összességében annyit tesz, hogy a végrendeletet, a végrendeletben használt kifejezéseket is beleértve úgy kell értelmezni, ahogyan azt a végrendelkező érthette. Kétség esetén pedig a végrendelet végrehajtásában közreműködőknek az örökhagyói szándék felkutatására és érvényre juttatására kell törekedniük.

A bizalmi vagyonkezelés és a bizalmi vagyonkezelő elsődleges kötelezettsége kapcsán ezzel szemben az alábbiakat írja a Ptk.

6:317. § [A vagyonkezelővel szembeni fokozott követelmény]

(1) A vagyonkezelő a jogviszony bizalmi jellegéből fakadó fokozott követelményeknek megfelelően, a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett köteles eljárni.

A Ptk. – ahogy azt már láthattuk – egyszerre írja elő a

• végrendelet és a
• bizalmi vagyonkezelési jogviszony szabályainak alkalmazását a végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetére.

A bizalmi vagyonkezelőnek tehát egyszerre kell a végrendelkező vagyonrendelő meghatározott – vagy kétség esetén feltehető – akaratának érvényre juttatására és a kedvezményezettek érdekeinek elsőleges figyelembe vételére törekednie.

A probléma egyik gyökere az, hogy a mai polgári jogunkban a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapvetően

• egy hosszú távú és a
• jogszabályi rendelkezések mentén rugalmas jogviszony létrehozására alkalmas eszköz.

Kevés korlátja közül az egyik éppen a kedvezményezettek érdekeinek elsődleges figyelembe vétele. Ezt leszámítva a vagyonkezelő általában nagy szabadságot kap a vagyonkezelés során.

A végrendeleti öröklés szabályai ezzel szemben sok ponton merevek. A végrendelet is egy „statikus” jogviszonyt hoz létre a bizalmi vagyonkezeléshez képest. A végrendelkező örökhagyó akaratának érvényesülése alapvetően megszabja azt, hogy a közreműködő felek

• mit tehetnek meg és
• mit nem (alapvetően semmi olyat, ami szembe megy az örökhagyó akaratával).

A Ptk-ban foglalt szabályok nem egy ilyen korlátok közé szorított szerepet alakítottak ki a bizalmi vagyonkezelő részére. Bár ismertek olyan megoldások, akár Magyarországon, mint az ún.

„vagyonkezelési politika”

alkalmazása, amely egy olyan írásos kiegészítése a bizalmi vagyonkezelési megállapodásnak, amely megszabja a vagyonkezelőnek, hogy a vagyonkezelés során, milyen vagyonkezelési cselekményeket hajthat végre, vagy az az angolszász vagyonkezelési jogban ismert ún. „letter of wishes”[1] amely a vagyonkezelési lépések és a kedvezményezettek kapcsán orientálhatja a vagyonkezelőt, de ennek sem és az előző eszköznek sincs olyan kötelező kötő ereje, amely a vagyonkezelés során ténylegesen megkötné a vagyonkezelő kezét, ha egyébként a vagyonkezelési szerződés és a kedvezményezettek céljainak megfelelően jár el.

A végrendeleti akarat és a vagyonkezelési szabadság összeütközésének problémája azért is fontos kérdés, mert a vagyonkezelő számára kártérítési felelősséggel jár a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályainak megszegése.

A végrendelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelés jogviszony azonban csak a végrendelkezés idején fennálló helyzetet ismerheti. A jövőbe nem lát a végrendelkező. Nem láthatja azokat a helyzeteket, amelyek a kedvezményezettek érdekeinek képviselete esetén azzal járhatnak, hogy a végrendeleti akarathoz képest eltérő döntéseket kell meghoznia a vagyonkezelőnek, kockáztatva ezzel, hogy a további kedvezményezettek esetlegesen kártérítési igénnyel lépnek fel vele szemben.

Mi lehet hát a megoldás?

Nos, a jogszabályok által konkrétan kimunkált megoldás – talán mivel a bizalmi vagyonkezelés még eléggé friss jogterület – a jelen írásban vázolt ellentmondás feloldására még nem született. Az sem sietteti a megoldást, hogy a gyakorlatban nem terjedt még el a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végrendelettel történő létrehozása.

Ha csak a jogelvek összeütközését nézzük, véleményem szerint:

a bizalmi vagyonkezelés szabályai és a kedvezményezettek érdekei elsőbbséget kellene, hogy élvezzenek, de amennyiben az örökhagyó vagyonrendelő túl konkrétan és szűkre szabva határozza meg a vagyonkezelés – ebben az esetben mint egyfajta végrendelet – kereteit, akkor a helyzet későbbi változása esetén a kedvezményezettek érdekeinek primátusa elég nehezen képviselhető a gyakorlatban.

A megoldás része lehet – és ezzel kissé ellentmondok a korábbiaknak – a végrendeleti vagyonrendelés során vagyonkezelési politika és / vagy letter of wishes alkalmazása,

hiszen ezek mind a jövőre nézve orientálják a vagyonkezelőt és esetlegesen rugalmasabb vagyonkezelési lépések megtételét engedélyezhetik a vagyonkezelő részére.

Korlátozottabb lehetőségeket rejtő megoldás a Protektor, vagy vagyonfelügyelő alkalmazása,

amely személy ebben az esetben a vagyonrendelő örökhagyó megbízásából őrködik

• a vagyonrendelő és / vagy a
• kedvezményezettek érdekeinek védelmében a vagyonkezelő tevékenysége felett.

Azonban mivel nem szerződő fél a vagyonkezelési jogviszonyban, a szerződéses kérdésekre a ráhatása korlátozott és közvetett.

Mint azt a témával foglalkozó korábbi cikkünkben is kifejtettük, a Ptk. 6:325. § (4) lehetővé teszi, hogy a örökhagyó vagyonrendelő a végrendelettel, amely bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt is létrehozó okirat, kijelölje a vagyonrendelői pozícióban őt a halála esetén követő jogutódját. Ebben az esetben a vagyonrendelői jogutód képes lehet a vagyonkezelővel közösen kezelni olyan kérdéseket, amelyek a bizalmi vagyonkezelés időtartama alatt a kedvezményezettek érdekeinek változása okán felmerülnek. Egyúttal őrködhet afelett is, hogy a végrendelkező akarata is érvényesüljön.

Ez utóbbi lehetőség segíti talán legjobban a bizalmi vagyonkezelőt abban, hogy

• a végrendeleti akarat is érvényre kerüljön és a
• kedvezményezettek érdekei is érvényesüljenek ezen irányok összeütközése esetén és ne kelljen a kártérítési és egyéb jogi felelősségre vonásnak kitennie magát.

A problémák jobb kiküszöböléséhez tág lehetőségekkel bíró vagyonkezelési szerződés és rugalmas vagyonkezelési jogosítványok is szükségesek. Ezért a fentieken túl szükségesnek tartom egy végrendelettel megvalósuló bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrehozása előtt, hogy a végrendelkező és esetlegesen a későbbi bizalmi vagyonkezelő már a tervezés időpontjában keressen meg olyan a témában jártas, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező tanácsadót, aki a gyakorlatból ismerheti a bizalmi vagyonkezelési jogviszony során felmerülő problémákat. Segíthet abban, hogy a végrendeleti vagyonrendelés ne korlátozza, hanem segítse a vagyonkezelési jogviszony céljának a megvalósulását is.

***

Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Elkötelezettek vagyumk a családi vállalkozások zökkenőmentes generációváltásának támogatása iránt. Hisszük, hogy a bizalmi vagyonkezelés ma a családi vagyontervezés egyik leghatékonyabb eszköze Magyarországon.

Ha tanácsadásra vagy szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy a generáció váltáshoz használt vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban, kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással! 

***

[1] A „letter of wishes” az angolszász trust-ok esetében előszeretettel alkalmazott eszköz, amely kifejezi a vagyonrendelő kívánságait arra vonatkozóan, hogy a vagyonrendelő mit vár el a vagyonkezelőtől a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartama alatt időről időre felmerülő bizonyos ügyekkel kapcsolatban. Egy „letter of wishes”-el a vagyonrendelő hosszú és rövid távú útmutatást adhat a vagyonkezelőnek, azonban azt is el kell mondani, hogy ennek az iratnak kötelező ereje nincsen.