Nemzetközi kitekintés: a trust jogi szabályozása Liechtensteinben 1. rész



Egy olyan angolszász jogi jogintézményt tárgyalunk ma, amely egyedülálló a kontinentális Európában, ugyanis a liechtensteini trust sikeresen lett beépítve az ország polgári jogi rendszerébe. Sok hasonlóságot mutat az angol és az amerikai trusttal, azonban nem azonos azokkal. Például, nincs szabály az időtartammal kapcsolatban, ezért a trustok határozatlan időre alapíthatók. A hatalmas mennyiségű joganyag miatt a nemzetközi kitekintés részeként több cikkben tárgyaljuk az adott országok trust szabályozását. 

A jogintézmény tárgyalásánál nagyban támaszkodtunk a külföldi kollégák által készített szakmai tartalmakra, így tartva szem előtt a téma hitelességét és aktualitását. Látni fogjuk, hogy sok hasonlóság van a magyar szabályozással összevetve, azonban jelentős eltérések is vannak, mint például az időtartam is, mivel magyar bizalmi vagyonkezelési szerződést nem lehet határozatlan időre kötni, hanem „csak” 50 évre.  

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 49. évben ne lehetne megszüntetni és újra, ugyanazzal a tartalommal létrehozni a magyar bizalmi vagyonkezelési szerződést, de az már egy másik jogalany lenne értelemszerűen. 

Létrejötte 

A trust az alábbi dokumentumok valamelyikével jön létre (kivétel ez alól az olyan eset, amikor a törvény erejénél fogva keletkezik): 

  • szerződéssel – vagyis a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti megállapodással; 
  • a vagyonrendelő egyoldalú nyilatkozatával – ilyenkor a vagyonkezelői jogviszony csak akkor jön létre, ha a megbízott (vagyonkezelő) írásban elfogadja annak tartalmát; vagy 
  • végrendelkezés útján. 

Utóbbi esetét részletesen tárgyalja az alábbi cikksorozatunk is, melynek első részét itt lehet megtekinteni. 

A szerződés tartalma 

A létrejött jogviszonyt (kezelt vagyont) minden esetben egyértelműen meg kell jelölni, például egy konkrét név használatával. A törvény értelmében a vagyonkezelési szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: 

  • egy konkrét nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a trust létrejött; 
  • a vagyonrendelő személye; 
  • a vagyonkezelő személye; 
  • a trust megnevezése (név); 
  • a kezelt vagyon leírása; 
  • a trust létrehozásának dátuma; és 
  • a trust időtartama. 

Akárcsak a magyar trust esetében, itt is széles körű szabadságot biztosít a szabályozás a vagyonrendelőnek a szerződés tartalmának kialakításában, ettől függetlenül számos olyan pont van, aminek érdemes bekerülnie a szerződésbe, mivel segíti a hatékony vagyonkezelést. Ezek például a következő kiegészítő információk: 

  • a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportjának leírása. Ha a szerződésben nincs megadva kedvezményezett vagy kedvezményezettek egy csoportja, az alapítót kell kedvezményezettnek tekinteni; 
  • a vagyonkezelő jogai és kötelezettségei, különös tekintettel a kezelt vagyon kezelésére; 
  • a vagyonkezelő díjazása; 
  • rendelkezés a vagyonkezelők számáról, az esetleges helyettesek kinevezéséről, a vagyonkezelők visszahívásáról stb.; 
  • a vagyonkezelőtől elvárt gondosság mértéke és a felelősség kérdése; 
  • esetleges felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezések, ha van ilyen; 
  • a vagyonkezelői jogviszony megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezések; és 
  • a szerződést érintő joghatóság.  

Utóbbit azért is fontos kiemelni, mert a liechtensteini jog értelmében lehetőség van külföldi jog által szabályozott szerződést létrehozására, amely esetében harmadik felekre a liechtensteini jog vonatkozik, és csak a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek közötti viszonyt szabályozza a megadott külföldi jog.  

Ebben az esetben a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek közötti vitákban választott bíróságnak kell döntenie. 

A trust már megalakulásával létrejön, nem szükséges regisztráció vagy letétbe helyezés a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalnál (Commercial Register Office). Azonban a 12 hónapot meghaladó időtartamra létrehozott trustokat, amelyekben legalább egy vagyonkezelő Liechtensteinben rendelkezik lakóhellyel, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalnál, vagy az alapító dokumentumokat kell letétbe helyezni. Nem szükséges a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtani vagy az alapító dokumentumok letétbe helyezni, ha az összes vagyonkezelő Liechtensteinen kívüli személy, vagy  

ha a kezelt vagyon, a jellegéből adódóan már szerepel valamilyen más nyilvántartásban (pl.: ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban). 

A kezelt vagyon és összetétele 

A trust létrehozásakor a vagyonrendelő több célt is megjelölhet. Ekkor előfordulhat, hogy egyidejűleg több cél is „versenyzik” egymással párhuzamosan. A vagyonkezelés tárgya lehetnek egyházi vagy karitatív célok, illetve egy vagy több adott családtag támogatása is.  

A vagyonkezelési szerződésnek nem kell túlzó részletességgel meghatároznia a szerződés tárgyait/céljait, így biztosítva rugalmasságot a vagyonkezelő számára, hiszen a különböző körülményekhez jobban tud majd alkalmazkodni.  

Előfordulhat például, hogy a vagyonkezelőnek úgy kell befektetnie a vagyont, hogy elegendő bevételt biztosítson a jövedelemben részesülő kedvezményezetteknek, valamint ésszerű tőkenövekedést biztosítson a tőkekedvezményezettek javára is. 

A kezelt vagyon, ahogyan már megismertük korábban a vagyonrendelő által a vagyonkezelőnek átruházott vagyonelemekből áll.  

Ezek a vagyonelemek itt is gyakorlatilag bármik lehetnek (pl. készpénz, értékpapírok, ingatlan, ingó, követelés, szellemi tulajdon stb.). 

A kezdeti „alapként” nincs előírva minimális összeg, és az sem szokatlan, hogy egy névleges összeggel, például 1000 frankkal hoznak létre trustot. Adományt a létrehozást követően bármikor lehet juttatni, és ezek a vagyonkezelő által történő elfogadása után vagyonelemekké válnak. 

Bár a kezelt vagyon a vagyonkezelő tulajdonát képezi, akárcsak nálunk, a vagyonkezelőnek minden más vagyontól teljesen elkülönülő vagyonként kell kezelnie. A kezelt vagyonnak itt is különleges státusza van, mivel a vagyonkezelő hitelezői nem tudják kielégíteni követelésüket (ami a vagyonkezelővel szemben merül fel) a kezelt vagyonból, kivéve természetesen, ha a vagyonkezelő kötelezettségeket hozott létre a kezelt vagyon nevében.  

Ennek megfelelően, akárcsak nálunk, a vagyonkezelő fizetésképtelensége vagy csődje nincs hatással a kezelt vagyonra.

Amennyiben a vagyonkezelő befekteti a kezelt vagyont vagy annak egy részét, az alapító dokumentumok főszabály szerint tartalmazni fogják a vagyonkezelő befektetési jogkörére vonatkozó rendelkezéseket, amit a magyar vagyonkezelés esetében a befektetési szabályzatnak hívunk. 

Forrás: 

Kaplan, Alon. Trusts in Prime Jurisdictions. Available from: VitalSource Bookshelf, (5th Edition). Ingram Publisher Services UK- Academic, 2019.