A szokásos piaci árral kapcsolatos szokatlan módosítások

A július 27-ei, szerdai Magyar Közlönyben hirdették ki a 2023. évi költségvetéssel kapcsolatos rendelkezéseket, melyek közül a mai blogbejegyzésünkben a szokásos piaci árra vonatkozó módosításokat, tudnivalókat tekintjük át röviden.

Mielőtt belevetnénk magunkat a részletekbe, tekintsünk át néhány fogalmat, melyek segítenek megérteni a módosítások lényegét.

• Kapcsolt vállalkozásról nagyon röviden akkor beszélünk, amikor a vállalkozások pl. ügyvezetési vagy tulajdonosi, illetve bármilyen más szoros függés miatt nem tudnak függetlenül működni egymástól.
• A következő fogalmunk a többségi befolyás, amely olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese pl.: jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására.

A transzferár-nyilvántartással tudja bizonyítani az adózó, hogy az alkalmazott árai (transzferárak) megfelelnek a szokásos piaci áraknak a kapcsolt vállalkozásaival megvalósult ügyletei során. A szokásos piaci ár esetében a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

• összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
• viszonteladási árak módszerével
• költség és jövedelem módszerrel
• ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel
• nyereségmegosztásos módszerrel,
• egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díj

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezés (Art. 2017. évi CL. tv. 175. § (1) bekezdés) korábban azt írta, hogy „A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek.” A törvény kihirdetésével ez a rész úgy változik meg, hogy

„A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint.”

Adatszolgáltatás

Adatszolgáltatással kapcsolatban új rendelkezés a törvényben, hogy immáron adatszolgáltatásra is kötelesek az adózók a társasági adóbevallással együtt a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben. Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó a bevallás benyújtásáig köteles a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket,

továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

Mulasztási bírság

Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) ötmillió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) tízmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merül fel, keresse Kollégáinkat bizalommal.