A segítő kéz és az erős váll adótartozás esetén
A címben szereplő segítő kéz, valamint erős váll nem mást jelent, mint kezességvállalást adó megfizetéséért, valamint az adótartozás átvállalását.
Az adózással kapcsolatos jogi gondolatainkat tovább folytatva, bepillantunk az adótartozással kapcsolatos részletszabályokba annak érdekében, hogy minden kedves Olvasónk tisztában legyen a lehetőségekkel.
A szokásos módon haladunk, ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt fogalmakat tisztázunk és ezeket a fogalmakat helyezzük egy rendszerbe, hogy átláthatóbbá és érthetőbbé váljanak.
Az adó megfizetésére kötelezett személy az, aki az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor köteles megfizetni, illetve akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót (pl. idegenforgalmi adó) az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
Az Art. 59. § (1) bekezdés c) pontja említi a számunkra fontos pontot, miszerint: ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető
a 61. §-ban meghatározott kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő.
Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.
Az Art. 61. § (1) bekezdése értelmében
az adó megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak teljesítését tartozáselvállalóként elvállalhatja,
amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. Az idézett szakasz (2) bekezdése értelmében, a kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.
A kezességi szerződés
A Ptk. 6:416. § (1)-(3) bekezdései értelmében,
kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett (jelen esetben az adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak (aki a mi esetünkben az adóhatóság) teljesíteni.
A kezesség:
- egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli,
- feltétlen vagy feltételes,
- meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
A szerződést írásba kell foglalni.
Tartozásátvállalás
A Ptk. 6:203. § (1)-(2) bekezdései értelmében:
ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (itt az a személy, aki átvállalja az adótartozás megfizetését) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
Az adótartozás átvállalásról szóló háromoldalú szerződést az adóhatóság abban az esetben írja alá, ha a tartozást átvállaló személyében a tartozás megfizetése biztosított, és az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért készfizető kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik.
Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a készfizető kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, keresse munkatársainkat bizalommal.