A magyar trust adózási kérdései Ausztriában



Érdekes adózási kérdéseket vet fel az a helyzet, amikor egy Magyarországon nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelési szerződés, a magyar trust kedvezményezettje külföldi adóalany, vagy azzá válik a vagyonkezelés során.
Országonként változó szabályok vonatkoznak a bizalmi vagyonkezelésből, illetve hasonló megállapodásokból származó jövedelmekre. Az adókötelezettség pedig a bizalmi vagyonkezelési szerződés feltételeitől is függ.

Ausztriában a bizalmi vagyonkezelésből származó juttatások után akkor kell adót fizetnie az osztrák adóalany kedvezményezett, ha a kifizetés un. „discretionary trust”-nak minősül. Ellentétben a „bare trust„-nak hívott bizalmi vagyonkezelési szerződés típussal, amely a kedvezményezettet meghatározott jogokkal és jogosultságokkal ruházná fel. Az osztrák jog szerint a bare trust-ot adózás szempontjából transzparensnek tekintik. Az alapul szolgáló ügyleteket akkor kell figyelembe venni az adókötelezettség kiszámításakor, ha azokat közvetlenül az érintett személyek között hajtották végre.

Diszkrecionális bizalmi vagyonkezelés

Diszkrecionális bizalmi vagyonkezelés esetén a kezelt vagyon jövedelmét nem tekintik a kedvezményezett jövedelmének. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelésből származó bevételeket nem a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett szintjén adóztatják meg, hanem magának a vagyonkezelőnek, illetve a kezelt vagyon a szintjén –  a magyar szabályokkal egyezően.

Diszkrecionálisnak akkor tekinti az osztrák bírósági gyakorlat a bizalmi vagyonkezelő szerződést, ha a kedvezményezettnek nincs hatásköre a kezelt vagyon befektetésére és a vagyon valamint a hozam felosztására sem. Vagyis ha pld. a vagyonrendelő egyben kedvezményezett is, nem tartotta fenn magának egyik említett jogot sem.

Ha magyar szabályok szerint létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződés Ausztriában diszkrecionálisnak minősül a kezelt vagyon nem tekinthető a kedvezményezett személyes tulajdonának, ezért – általános szabályként – minden olyan felosztást vagy más módon történő ügyletet, amely nem a szokásos piaci feltételek mellett kötnek – megadóztatnak. Ilyen adózási kötelezettség Magyarországon és Ausztriában is fennállhat.

Ausztriában a bizalmi vagyonkezelésből és hasonló megállapodásokból származó bevétel egyéb jövedelemnek minősül és a sávosan progresszív személyi jövedelemadótábla szerint adózik. Jelenleg a legmagasabb kulcs 55%…

Elvben van arra lehetőség hogy a Magyarországon ténylegesen beszedett adókat levonják az osztrák adóalapból. Az osztrák partnereink szerint azonban erre nincs egyértelmű eljárási szabály. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kedvezményezettnek az illetékes önkormányzatnál kell kérelmeznie a beszámítást. Ez a gyakorlatban hosszadalmasnak – akár 6 hónapos eljárás – és nehézkesnek bizonyulhat.

Jövedelemadóztatás szempontjából nem számít az,

  • hogy a kedvezményezett vagyonrendelő is volt és az sem
  • ha az eszközöket más formában fizetik ki neki – azaz aktívan kezelték a vagyont és a megfelelő hozam elérése érdekében fektettek be különböző eszköz osztályokba – mint amiben elhelyezte a vagyonkezelésben.

A vagyonrendeléskori értékeket nem vonják le a jövedelemből és azt sem, ha a kezelt vagyon veszít az értékéből.

Ezért a magyar trust kedvezményezettjei azt tervezik, hogy osztrák adóalanyokká válnak. A legkisebb adókötelezettséget akkor kell teljesíteniük ha a kezelt vagyon tőkéjét és a hozamát még az osztrák illetőség megszerzése előtt megkapják.