A késedelmi pótlék és a késedelmi kamat



A mai bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogy milyen feltételek teljesülése mellett szükséges késedelmi pótlékot fizetnie egy adózónak, valamint mikor kell késedelmi kamatot fizetnie az adóhatóságnak. Bizony, van olyan eset is, mikor az adóhatóság fizet az adózónak. Ha már pótléknál tartunk, akkor rápillantunk az önellenőrzési pótlékra is, valamint megnézzük, hogy a késedelmi pótlék milyen helyzetekben kerülhet elő.

A késedelmi pótlék abban az esetben merül fel, ha egy adózó nem a jogszabályban meghatározott fizetési határidőig teljesíti az adófizetési kötelezettségét.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól (mint kezdőnaptól) késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része (Art. 206. § és 209. §).

A késedelmi pótlék nem pótlékolódik, valamint az 5.000 Ft-ot el nem érő  pótlékot nem írják elő.

Arra az időszakra nem kell késedelmi pótlékot fizetni, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak viszont csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.

A késedelmi pótlék alapját csökkenti:
  • az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),
  • az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.
Nettó pótlékszámítás

A pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek.

A késedelmi pótlék és az automatikus fizetési könnyítés

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

A késedelmi pótlék és a kockázatos adózó

Amennyiben a NAV késedelmi pótlékot állapít meg adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után és kockázatos adózók vagyunk, akkor a felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része, vagy egy emelt összegű késedelmi pótlékot kell fizetni.

Önellenőrzési pótlék:

Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része (Art. 212. §).

A késedelmi kamat

Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.