Nemzetközi kitekintés: a hagyaték és az öröklés adózása az Egyesült Államokban

Cikksorozatunk első részében a hagyaték és az öröklés adózásának szabályozását és fontosabb rendelkezéseit vizsgáljuk meg közelebbről az Egyesült Államokban szövetségi és állami szinten is, valamint megnézzük mit jelent az „Income in Respect of a Decedent”, illetve, hogy melyik az az egyetlen olyan állam, amely egyszerre vet ki hagyatéki adót és öröklési illetéket is. Miután áttekintettük az alapfogalmakat és tudnivalókat, megvizsgáljuk, hogyan lehet felhasználni a trustot, illetve a nyugdíjszámlát adóoptimalizálásra.

1. A hagyatéki adó szabályozása

A hagyatéki adó egy olyan adó, amelyet az elhunyt személy vagyonára vetnek ki. A szövetségi hagyatéki adó 2023-ban az Egyesült Államokban 18% és 40% között mozog, azonban általában csak a 12,92 millió dollár feletti vagyonra vonatkozik. Külön-külön az egyes államokban is szabályozva van a hagyatéki adó, tehát igen körültekintőnek kell lenni, mert ha jogosult is valaki a szövetségi hagyatéki adómentességre, akkor is fennállhat a felelőssége egy állami szintű adó megfizetéséért.

A szövetségi hagyatéki adót a vagyon valós piaci értéke alapján állapítják meg, tehát, hogy mennyit érnek ma a vagyontárgyak, nem pedig azon érték alapján, amelyen az elhunyt megvásárolta őket.

2023-ban mentesül az adó alól a 12,92 millió dollár alatti hagyaték (2022-ben ez a küszöbérték 12,06 dollár volt), de 2026. január 1-jétől 5 millió dollárra csökken a mentesített összeg. Ez a mentesség személyenként értendő, így egy házaspár megduplázhatja, tehát 25,84 millió dollár lesz a mentesített összeg.

Az e küszöbérték feletti hagyaték kerül akár 40%-os adókulccsal megadóztatásra, az alábbiak szerint:

Forrás: https://www.nerdwallet.com/article/taxes/estate-tax

Ahogy látjuk a szövetségi hagyatéki adó legtöbb szintjénél alapadót, valamint határadót kell fizetni. A jelenlegi szövetségi hagyatéki adó az 1 millió dollárnál nagyobb adóköteles összegek esetében legfeljebb 40%.

2. Az öröklési illeték

Néhány államban van öröklési illeték is, amely különbözik a hagyatéki adótól. A hagyatéki adó és az öröklési illeték is a halálesetkor történő vagyonátruházásra kivetett adók, azonban hagyatéki adót az elhunyt hagyatékára (ami lehet pl. készpénz, ingatlan, nyugdíjszámla) míg az öröklési illetéket az elhunyt örököseire vetik ki.

Az öröklési illeték mértéke gyakran függ az örökösnek az elhunythoz való viszonyától. A túlélő házastárs általában mentesül az állami öröklési illeték alól. Egyes államok az elhunyt személy gyermekeit is megadóztatják, de alacsony adókulccsal. A távolabbi rokonok vagy az elhunyttal nem rokon örökösök általában a legmagasabb öröklési illetékkel szembesülnek.

Az öröklési illetéket nem szövetségi szinten vetik ki. Jelenleg csak 17 államban és a District of Columbia-ban vetnek ki hagyatéki adót vagy öröklési illetéket, melyek közül csak hat államban van öröklési illeték: Nebraska, Iowa, Kentucky, Pennsylvania, Maryland és New Jersey.

Maryland az egyetlen olyan állam az országban, amely egyszerre vet ki hagyatéki adót és öröklési illetéket is.

Forrás: https://www.urban.org/policy-centers/cross-center-initiatives/state-and-local-finance-initiative/state-and-local-backgrounders/estate-and-inheritance-taxes

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért olyan sok a sárga négyzet a fenti ábrán, vagyis miért nincs sem hagyatéki adó, sem pedig öröklési illeték ilyen sok államban?

2001 előtt mind az 50 államban és District of Columbia-ban volt állami hagyatéki adó, mivel a szövetségi hagyatéki adó az állami hagyatéki adókra a hagyaték értékének 16%-ig terjedő dolláronkénti jóváírást biztosított. Az államok így közvetlen bevételt tudtak szerezni anélkül, hogy a lakosaik nettó adóterhét növelték volna.

A 2001-es szövetségi adóváltozások miatt azonban 2005-ben fokozatosan megszüntették az említett szövetségi jóváírást és helyébe egy kevésbé előnyös megoldás lépett. Mivel az állami hagyatéki adók a szövetségi jóváíráshoz kapcsolódtak, a szövetségi változásra válaszul egyes államok bevezették saját állami hagyatéki adójukat, más államok pedig teljesen eltörölték azt.

3. Mit jelent a hagyatéki adó levonása?

Az intézményt a kettős adóztatás elkerülése céljából használják, mivel előfordulhat olyan eset, hogy az elhunyt hagyatékából még mindig keletkezik jövedelem. Ez lehet pl. egy olyan ingatlaneladásból keletkező jövedelem, amely a tulajdonos haláláig még nem valósult meg. Ezt a fajta jövedelmet nevezzük Income in Respect of a Decedent-nek (a továbbiakban: IRD), ami úgy fordítható, hogy „az elhunyt személy jövedelme”, vagy „az örökhagyó jövedelme”. Az IRD olyan adózatlan jövedelem, amelyet az örökhagyó még életében szerzett, vagy amelyre életében jogosult volt. Az IRD azt a kedvezményezettet adóztatja, aki ezt a jövedelmet örökli. A kedvezményezettnek abban az évben, amelyben az IRD-t kapta, jövedelemként kell bevallania. A probléma azonban ott adódik, hogy az IRD az örökhagyó hagyatékába is beleszámít a szövetségi hagyatéki adó szempontjából, ami potenciálisan kettős adóztatást vonhat maga után.

A hagyatéki adó levonása lehetővé teszi, hogy a hagyatéki adónak az IRD után fizetett részét levonja az IRD után fizetett jövedelemadóból.

Ez biztosítja, hogy ugyanazokat a vagyontárgyakat ne adóztassák meg kétszer.

Jövedelemforrások lehetnek a következők:

• Bérek
• Bónuszok
• Jutalékok
• Szabadságpénz
• Betegszabadság
• Beszedetlen bérleti díj
• Nyugdíjjövedelem

4. Lakóhely fogalmának vizsgálata a hagyatéki adó meghatározása szempontjából

A lakóhely fogalma kulcsfontosságú a magánszemély amerikai hagyatéki adókötelezettségének meghatározásához.

Ha valaki halála időpontjában az Egyesült Államokban rendelkezik lakóhellyel, akkor minden vagyona a hagyatéki adó hatálya alá tartozik, függetlenül azok helyétől. Ha valaki nem az Egyesült Államokban lakóhellyel rendelkező személynek minősül, csak az Egyesült Államokban található vagyontárgyakat terheli a hagyatéki adó.

Az amerikai Pénzügyminisztérium útmutatása szerint a hagyatéki adó szempontjából az minősül amerikai lakóhellyel rendelkezőnek, aki ott él, legyen az akár rövid ideig is, anélkül, hogy határozott szándéka lenne arra, hogy később elhagyja az Egyesült Államokat.

5. Külföldi illetőségű személy adóztatása

Ha valaki külföldi illetékességű személy, tehát az Egyesült Államokban lakóhellyel nem rendelkező személy, akkor csak az Egyesült Államokban található vagyontárgyak, például az Egyesült Államokban található ingatlanok és személyes vagyontárgyak, az amerikai vállalatok részvényei után kell hagyatéki adót fizetnie.

Kivételt képeznek e szabály alól például az amerikai és külföldi bankok külföldi fiókjaiban elhelyezett bankbetétek, valamint az USA-ban illetőséggel rendelkező biztosító által fizetendő biztosításból származó bevételek.

A hagyatéki adó mértéke a külföldi illetőségű személyek esetében ugyanaz, mint az amerikai illetőségű személyek esetében, de a rendelkezésre álló kedvezmény jelentősen alacsonyabb – 12,92 millió dollár helyett 60 000 dollár.

6. Adóegyezmények

Az Egyesült Államok 15 adóegyezményt kötött a hagyatéki, ajándékozási adókkal és öröklési illetékkel kapcsolatos esetleges kettős adóztatással kapcsolatban. Adóegyezménye az alábbi országokkal van: Ausztrália, Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Dél-Afrika, Svájc, Egyesült Királyság. Ez az egyezményrendszer koránt sem nevezhető szélesnek. Korábban a témában írt cikkünket ide kattintva éri el.

Az egyezmények ellenkező rendelkezés hiányában a nemzeti adókra vonatkoznak, de nem feltétlenül vonatkoznak a helyi adókra.

Ha nincs egyezmény, a vonatkozó rendelkezések az USA állampolgárai vagy illetőséggel rendelkezők számára a külföldi joghatóságban hagyatéki és öröklési adó hatálya alá tartozó vagyontárgyak után fizetett külföldi hagyatéki adóval szemben jóváírást biztosítanak. Ha egy egyezmény alapján is rendelkezésre áll a jóváírás, a rendelkezések lehetővé teszik, hogy az amerikai állampolgár (nem az USA-ban lakóhellyel rendelkező) „hagyatéka választhassa” meg, hogy a jogszabályban vagy az egyezmény alapján biztosított jóváírást alkalmazza-e, lényegében azt, amelyik a kedvezőbb eredményt hozza.

7. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre adóoptimalizálás céljából?

7.1. Jótékonysági adományozás

A legtöbb esetben a minősített jótékonysági szervezetnek való adományozás segít mérsékelni az adófizetési kötelezettséget. Az IRS honlapján található lista tartalmazza az elfogadható, minősített jótékonysági szervezeteket, melyeket érdemes ellenőrizni, mielőtt élünk ezzel a lehetőséggel.

7.2. Ajándékozás

A vagyon egy részét évente el is lehet ajándékozni. Mindaddig, amíg az éves ajándékozási adó küszöbértékénél kevesebb kerül ajándékozásra, nem kell adót fizetni. Ez az összeg 2022-ben 16.000 dollár, 2023-ban pedig 17.000 dollár. Ezt személyenként és évente kell érteni.

Ha ezt minden évben, hosszabb időn keresztül megtörténik, akkor jelentős vagyon adható át a kedvezményezetteknek anélkül, hogy ajándékozási adót kellene fizetni, és ezzel egyidejűleg csökkenti a hagyaték értékét is.

7.3. Hogyan segítenek a trustok a hagyaték esetében?

7.3.1. Visszavonható (revocable) trust

A visszavonható trustot – amely a leggyakoribb fajta – nem kerüli el a hagyatéki adót. A „visszavonható” kifejezés itt nagyon fontos. Az a személy, aki a trustot létrehozza, vagyonkezelőként jár el és bármikor visszavonhatja a trustot. Feloszlathatja azt, visszaveheti a vagyont a trust tulajdonából, vagy

megváltoztathatja a kedvezményezetteket. A visszavonható trust által létrehozott jövedelmet a vagyonrendelő személyes adóbevallásában kell jelenteni és megadóztatni.

A vagyonrendelő jogilag még mindig a trustba rendelt vagyonelemek tulajdonosa, így az IRS úgy tekinti a hagyatéki adó szempontjából, hogy halála esetén az még mindig „hozzájárul” a magánszemély hagyatékához.

7.3.2. Visszavonhatatlan (irrevocable) trust

A visszavonhatatlan trustot létrehozónak a trust létrehozását követően „félre kell állnia”. Nem járhat el vagyonkezelőként, és nem tarthat fenn semmilyen ellenőrzést a vagyonelemek felett. Ki kell jelölnie egy harmadik felet, aki vagyonkezelőként jár el.

Lemond a trustba rendelt vagyon tulajdonjogáról, így a hagyatéki adó szempontjából, amikor a vagyonrendelő meghal, ezek az eszközök nem számítanak bele a hagyatékba.

7.4. Adóoptimalizálás nyugdíjszámlával

A nyugdíjszámla jelenthet még további megoldást a kedvezményezettek számára. A nyugdíjszámláról történő kifizetések általában adókötelesek. A vonatkozó szabályozás meglehetősen szigorú arra vonatkozóan, hogy mikor kell a kifizetéseket teljesíteni, ha a házastárson kívül másra hagyják a számlát.

A legtöbb esetben a kedvezményezettnek az örökhagyó halálát követő évben kell megkezdeni a kifizetéseket és ezek a kifizetések jövedelemként adókötelesek lesznek számára. Az, hogy pontosan mennyit kell felvenniük, az alkalmazott számítási módszertől függ.

Ha azonban az örökhagyó nyugdíjszámláját a házastársra hagyja, akkor ő egyszerűen átveheti azt. A házastársnak nem kell elkezdeni teljesíteni a minimálisan előírt kifizetéseket, és nem kell adót fizetni a kifizetések után a jogszabályban meghatározott életév betöltéséig. A számlát ugyanúgy kezelné tovább, mintha mindvégig személyesen az ő tulajdonában lett volna.

***

Felhasznált források:

https://www.urban.org/policy-centers/cross-center-initiatives/state-and-local-finance-initiative/state-and-local-backgrounders/estate-and-inheritance-taxes

https://news.bloomberglaw.com/business-and-practice/us-estate-tax-liabilities-vary-based-on-your-domiciliary-status

https://www.investopedia.com/terms/i/income_respectof_decedent.asp https://www.nerdwallet.com/article/taxes/estate-tax

https://www.thebalancemoney.com/best-ways-to-protect-your-inheritance-from-taxes-4178488

https://www.irs.gov/businesses/small-businesses-self-employed/estate-gift-tax-treaties-international