A hágai egyezmény és a trust, országokon átívelő barátság – 2. rész



A tegnapi cikk folytatásaként, amiben a trustokra vonatkozó kollíziós szabályokat néztük meg, most példát is hozunk a vonatkozó rendelkezésekre. A példában egy japán állampolgár által létrehozott trustot vizsgálunk meg, megfűszerezve annyival az esetet, hogy ennek az állampolgárnak az állandó lakóhelye Japánban van, de a tartózkodási helye az Egyesült Államokban és a létrehozott trustra a kaliforniai jog lett kikötve.

Nézzük meg, hogy milyen változásokat eredményezne a gyakorlatban egy országban a kollíziós szabályokról szóló egyezmény ratifikálása. Annak érdekében, hogy könnyebben meg tudjuk érteni, vegyünk egy példát. Ebben a példában egy japán bíró olyan esettel foglalkozik, ahol a felperes vagy az alperes az Egyesült Államokban vagy más common law országban alapított trust vagyonrendelője, vagyonkezelője vagy kedvezményezettje. Itt különbséget kell tenni a végrendeleti trust és a vagyonrendelő által még életében létrehozott trustok között.

A vagyonrendelő által még életében létrehozott trust („inter vivos trust”)

A hágai egyezmény 6. és 7. cikkében megállapított rendelkezések jelentős egyszerűsítést eredményeznének a korábbiakhoz képest. A korábbi törvények szerint a japán bírónak kell „minősítenie” a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett között fennálló jogviszonyt: meg kell határoznia annak „valódi természetét”. Németországban, Svájcban és feltehetően Japánban is ezt a kapcsolatot „szerződésesnek”, a kötelmi joghoz tartozónak kellene minősíteni, ezért az alkalmazandó jogra a felek kifejezett vagy hallgatólagos szándéka az irányadó.

A hágai egyezmény ratifikálásakor a helyes értelmezés körüli problémák megszűnnek. Ebben az esetben a japán bíró a kollíziós szabályok között talál majd olyan szabályt, amelyet kifejezetten a trustokra vonatkozóan alkottak, és a 6. és 7. cikkeknek megfelelően kell alkalmaznia.

A végrendeleti trust

A végrendeleti trustok esetében a dolgok már valamivel bonyolultabban alakulnak. A végrendelet formájának érvényességéről továbbra is a japán bírónak kell döntenie, mivel minden öröklési joggal kapcsolatos kérdést annak az államnak a joga szerint kell kezelni, amelyhez az örökhagyó halálakor tartozott.

Ha az örökhagyó a végrendeletében trustot létesített, minden ezzel kapcsolatos kérdésre az a jog alkalmazandó,

  • amelyet az örökhagyó az egyezmény 6. cikke szerint választott,
  • vagy amely a 7. cikk szerint a legszorosabban kapcsolódik a trusthoz.

Sok esetben az a jog,

  • amelyet a trusthoz választottak,
  • vagy amely ahhoz a legszorosabban kapcsolódik, megegyezik annak az országnak a jogával, amelyhez az örökhagyó halálakor tartozott.

Ezekben az esetekben az öröklésre irányadó jog és a trustra irányadó jog azonos, ezért ugyanaz a jog irányadó, függetlenül attól, hogy egyezményt ratifikálták-e vagy sem.

Ennek ellenére előfordulhatnak olyan esetek, amikor az öröklésre és a trustra irányadó jog eltérő. Egy Japánban lakóhellyel rendelkező, de az Egyesült Államokban tartózkodási hellyel rendelkező japán állampolgár esetében, aki végrendeleti trustot hozott létre a kaliforniai jogot kikötve, az öröklési jogra vonatkozó általános kérdéseket a japán jognak kell meghatároznia a japán nemzetközi magánjogról szóló törvény 26. cikk és 28. cikkének (3) bekezdése értelmében, míg az egyezmény 6. cikke értelmében a trusttal kapcsolatos kérdéseket a kaliforniai jognak kell meghatározniuk.

A trustok elismerése

Tételezzük fel, hogy

  • a trust a vonatkozó kaliforniai joggal összhangban élők között érvényesen létrejött, továbbá, hogy
  • egy tokiói irodával rendelkező japán bankot neveztek ki vagyonkezelőnek.

Ilyen feltételek mellett kell eldöntenie a japán bírónak, hogy a bank fizetésképtelensége esetén a trust vagyona elkülöníthető-e a bank egyéb eszközeitől, tehát azokat a kedvezményezett követelheti. Az egyezmény 11. cikke szerint a japán bírónak „el kell ismernie” a kaliforniai trustot. Ez az elismerés azt jelenti, hogy a japán jog segítségével a trustot fel kell ruháznia mindazokkal a jellemzőkkel, amelyek kaliforniai jog szerint a trusthoz kapcsolódnak.

A külföldi jog szerint érvényesen alapított trust elismerésének azonban megvannak a határai. A hágai egyezmény 15. cikke szerint ilyen elismerésre nem kerülhet sor akkor, ha a kollíziós szabályok által meghatározott kötelező rendelkezések sérülnének. Ez különösen azt jelenti, hogy a japán bírónak, ha a Japánban található vagyon a vagyonkezelői vagyon részévé vált, alkalmaznia kell a japán tulajdonjog kötelező rendelkezéseit.

Források:

https://assets.hcch.net/docs/8618ed48-e52f-4d5c-93c1-56d58a610cf5.pdf

Kaplan, Alon. Trusts in Prime Jurisdictions. Available from: VitalSource Bookshelf, (5th Edition). Ingram Publisher Services UK- Academic, 2019.