A cégautó adóterhei



Korábban részletesebben áttekintettük a cégautóadó aktuális szabályait. Külön bejegyzésben kezeltük az adót, mivel elég tartalmas a szabályozás és júliusban módosult is, így megérdemelte a kellő figyelmet. A következőkben a céges autóvásárlás egyéb (adó)terheit tekintjük át.

 

Gépjárműadó vagy cégautóadó vagy mindkettő?

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. január 1. óta az önkormányzati adóhatóságok helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el. A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható az ugyanarra a személygépkocsira megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. Ennek az a feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk.

Fontos, hogy a levonás nem érvényesíthető, ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett.

Az éves adót a járműnyilvántartásban az év első napján szereplő üzembentartó, ha nincs ilyen, akkor a tulajdonos köteles megfizetni. Több tulajdonos, üzembentartó esetén az, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. A tulajdonjogban bekövetkezett változás esetén csak a következő év első napjától nem minősül adóalanynak a korábbi tulajdonos.

Az adó alapja
  • személyszállító gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani,
  • autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege,
  • tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Az adó mértéke a fentiekben megállapított adóalap után a gépjármű gyártási évében
  • és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
  • 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
  • 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
  • 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
  • 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
Regisztrációs adó

 Regisztrációs adót kell fizetni a Magyarország területén forgalomba helyezett gépjármű után, ideértve

  • a gépjármű első forgalomba helyezését,
  • az importálásakor,
  • a Közösségen belüli beszerzésekor,
  • valamint a gépjármű átalakításakor történő forgalomba helyezést is,
  • illetve, amikor egy gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsit ad bérbe belföldi illetőségű személynek.

A mi szempontunkból fontos még kiemelni, hogy

regisztrációs adót kell fizetni akkor is, ha a flottaüzemeltető személygépkocsiját belföldi illetőségű személynek adja bérbe.

A regisztrációs adó tételes adó, amelynek mértéke a törvény mellékletében maghatározott adókategóriák szerint változik.

A vásárlás, hitel és a lízing határai

 A vásárlás, a hitel és a lízing lényegét megértve jelentős összegeket tudunk cégünknek megtakarítani, valamint számos más lehetőséget is igénybe vehetünk. Két szempontot hívunk segítségül annak érdekében, hogy a fentieket el tudjuk határolni:

  • az egyik a tulajdonjog alakulása, ami talán az egyik legnagyobb segítségünk az elhatárolásban, valamint
  • a lehetőségeinket is megnézzük a visszaigényléssel, levonásokkal kapcsolatban.
  1. Vásárlás

Ebben az esetben cégünk a teljes vételárat kiegyenlíti a vásárláskor. Igaz, azonnal tulajdonosok leszünk, de a mai gazdasági helyzetben ekkora tőkét fektetni egy alapvetően értékétvesztő tárgyba sok veszélyt rejthet magában.

Vásárlás esetén nincs kamatköltség (ami a havi lízingdíj/hiteldíj egyik fele a tőke mellett), azonban értelemszerűen nincs lehetőség elszámolni a havi lízingdíjat, azonban költségként elszámolható az értékcsökkenés.

Vásárlás esetén a cégünk lesz a tulajdonos, lízing igénybevétele esetében azonban a lízingcég lesz a gépjármű tulajdonosa, aki havidíjért cserébe bérbe adja a cégünknek az autót. Annak lehetőségeit is rövidesen megnézzük, hogy lízing esetén, hogyan kerülhet a lízingbevevő tulajdonába a lízingtárgy.

  1. Hitel

Hitel esetében is a cég tulajdonába kerül az autó, azonban az autó megvásárláshoz a cég hitelt vesz igénybe. A cég tőkéjének alakulás szempontjából ez már eggyel jobb lehetőség, mivel az önerő (első törlesztőrészlet) nem a teljes vételára a gépjárműnek, hanem mondjuk 20-30 %. További költségként azonban felmerül a hitelbírálati díj, kezelési költség stb., valamint itt már lesznek havi törlesztőrészletek, ami lehet fix, de akár változó kamatozású is, ha olyan hitelezési konstrukciót vettünk igénybe.

Láthatjuk, hogy ennél a két lehetőségnél az autó a cégünk tulajdonába kerül azonnal, ami az egyik legjelentősebb különbség a most következő lízinghez képest, azonban ennek is több fajtája van.

  1. Lízing

Ahogy említettük, lízing esetében a lízingcég lesz a tulajdonos, a lízingbevevő (tehát a cégünk) pedig az üzembentartó. Ebben az esetben is felmerül önrész, illetve itt érkezik a képbe a havi lízingdíj is, azonban van áfa-visszaigénylési lehetőség.

Több lehetőségünk is van lízing esetében, most mi a három legfontosabbat emeljük ki.

  • Zártvégű pénzügyi lízing

Zárt, tehát tudjuk a végét, tervezhetünk vele. A zártvégű pénzügyi lízing időtartamának lejártát követően az autó a cégünk tulajdonába kerül. Itt is és a nyíltvégűnél is láthatjuk, hogy a szervizelés, az esetlegesen felmerülő meghibásodás, cégautóadó-fizetési kötelezettség stb. még pluszban terhel minket. Személygépjárművek esetén az áfa-visszaigénylési lehetőséggel nem élhet a lízingbevevő.

  • Nyíltvégű lízing

A lízingdíj áfája, amennyiben a feltételeknek megfelelünk, visszaigényelhető. A nevében is benne van, hogy nyílt, tehát a futamidő végén a lízingbevevő (cégünk) dönthet, hogy pl.: kifizeti-e a maradványértéket és tulajdonos lesz, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy nekünk ez az autó már nem kell, szeretnénk egy újat lízingelni, egy másik lízingszerződéssel.

  • Tartós bérlet

Érdemes még szót ejtenünk az operatív lízingről is, másnéven a tartós bérletről. Ebben az esetben az önrész alacsonyabb, vagy akár nincs is. A céges használat arányától függően mind a finanszírozási, mind pedig az egyéb üzemeltetési költségek áfatartalma visszaigényelhető, illetve a kifizetett havi bérleti díj elszámolható költségként. A konstrukció igénybevétele során magasabb havidíjjal kell számolni, mivel tartós bérlet esetében gyakorlatilag minden egyéb költség, kiadás be van építve a havi bérleti díjba (pl.: cégautóadó, kötelező szerviz stb.), viszont nekünk más dolgunk nem lesz, csak használni az autót.