A bizalmi vagyonkezelők tevékenységének szabályai – a bvk törvény
A bizalmi vagyonkezelés mint jogintézmény a magyar polgári jog fejlődésének egyik legújabb lépése. 2014-ben történt bevezetése óta egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra és egyre ismertebbé válik. Ennek a jogintézménynek jogi hátterét kívánjuk most bemutatni a vagyonkezelő személyére koncentrálva.
A jogi szabályzás anyagi oldala viszonylag kis mennyiségű szabályt tartalmaz. Továbbá ezen szabályok sok mindent a szerződő felek közötti megállapodásra bíznak. Így a jogszabályok rugalmasan kezelhető rendszert állítanak fel a vagyontervezés és vagyonkezelés körében.
Az anyagi szabályozás két pilléren áll, az egyik a Polgári Törvénykönyv XLIII Fejezete (6:310 § – 6:330 §), amely a kereteket határozza meg. A másik pedig a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.), amely a részleteket írja le és a vagyonkezelési tevékenység ellátásáról szóló szabályokat is itt találjuk.
A magyar szabályozás a bizalmi vagyonkezelés szempontjából, két irányt határoz meg a vagyonkezelők számára, aszerint, hogy professzionális (üzletszerű), vagy ún. eseti vagyonkezelőként kívánják ellátni a feladataikat. A lényegi különbség a bizalmi vagyonkezelés két fajtája között az, hogy a vagyonkezelő hány jogviszony alanya lehet, azaz hány vagyont kezelhet. Az eseti vagyonkezelés végzésére minden természetes vagy jogi személy vállalkozhat, de csak egy vagyon kezelésére jogosult. Az üzletszerű vagyonkezelő bármennyi vagyont kezelhet, de tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank engedélyezi és felügyeli, ennek megfelelően az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőkre sokkal szigorúbb feltételrendszert ír elő a jogszabály.
Magáról a jogintézményről, röviden.
Mivel a jelen írás inkább a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó jogi szabályozás rövid bemutatását tűzte ki célul, ezért a bizalmi vagyonkezelésnek, mint jogintézmények csak a lényegét villantanám fel pár mondatban.
A bizalmi vagyonkezelési időszak alatt a vagyonrendelővel kötött szerződés alapján a vagyonkezelő megszerzi a vagyonrendelő által átruházott dolgok (ingatlan, ingó, bankszámla, cégtulajdon, stb.) ráruházott jogok és követelések tulajdonjogát. A vagyonkezelési során a vagyonkezelő a tulajdonába került vagyont, ráruházott jogokat és követeléseket saját nevében, de a szerződésben kijelölt kedvezményezett javára kezeli, ingyenesen, vagy díj ellenében. A bizalmi vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. A vagyonkezelő a vagyonkezelés során rá bízott vagyontárgyakat birtokolja, hasznosíthatja és rendelkezhet is róluk. A kezelt vagyon nem jogi személy, de önálló adóalany.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenységét a 2014. évi XV. törvény szabályozza.
Mint már azt bemutattuk a vagyonkezelők tevékenységének részletszabályait az ún. Bvktv. szabályozza.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési vállalkozásnak szervezeti, személyi, anyagi és garanciális (felelősségi) feltételek vonatkozásában szigorúbb előírásoknak kell megfelelni. Szervezetileg csak a törvényben felsorolt, jó üzleti hírnévvel rendelkező vállalkozások végezhetnek ilyen tevékenységet (például kft, zrt, ügyvédi iroda). A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak minimum 70M forint saját tőkével kell rendelkeznie.
A vállalkozás vezető állású személyére, tagjára, tényleges tulajdonosára vonatkozó feltételek között szerepel a büntetlen előélet, jó üzleti hírnév, összeférhetetlenségi szabályoknak (pl. más vagyonkezelési vállalkozásoktól és kezelt vagyonoktól való, hozzátartozókra is kiterjedő, függetlenség) való megfelelés. A személyi állományban vállalkozás köteles legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, egy fő jogi szakvizsgát tett jogászt – teljes napi munkaidőben – munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá egy fő független könyvvizsgálót megbízási jogviszonyban foglalkoztatni.
A vagyonkezelő vállalkozás pénzügyi biztosítékként, emellett, köteles a kezelt vagyonok összértékével arányos pénzügyi biztosítékot fenntartani. Legalább hetvenmillió, maximum 1500 millió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására kell szerződést kötni. És azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani.
Tárgyi feltételek közé tartoznak: megfelelő informatikai és ügyviteli rendszer fenntartása, a kezelt vagyonokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésére és kezelésére, megfelelő szabályzatok elkészítése, honlap fenntartása a releváns adatokkal.
A Magyar Nemzeti Bank az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások regisztrációs feltételeknek való megfelelésének vizsgálatán túl nem tarja nyilván az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások által kezelt vagyont és a vállalkozások tevékenységébe sem szólhat bele. A regisztrációs feltételeknek való megfelelést azonban évente vizsgálja, amely megfelelési vizsgálatot a vagyonkezelő vállalkozásoknak önként kell kezdeményeznie.
A vagyonkezelő vállalkozás az általa kezelt vagyonokat maga tartja nyilván, azokat elkülönítetten kezeli és a hasznosítási kötelezettsége körében a kedvezményezettek érdekeinek megfelelően kötelezően hasznosítja, a vagyonkezelési szerződés és a jogszabályok rendelkezése alapján. A hasznosítási kötelezettség alapján a vagyonkezelőnek a vagyon értékét meg kell őriznie és óvatos befektetési politikát kell folytatnia.
A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő
A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő kizárólag egy vagyonkezelési jogviszonyban lehet vagyonkezelőként eljáró fél. Ilyen eseti vagyonkezelő bármely jogi, vagy természetes személy lehet, aki megfelel a Bvktv. előírásainak. Természetes személy vagyonkezelő esetén kizáró ok bizonyos, Btk-ban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatti büntetett előélet. Jogi személyek esetében pedig a vezető állású személyre, tagra, valamint tényleges tulajdonosra vonatkoznak szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok.
Az esetei jogviszonyt létrehozó szerződést ügyvéd, vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Az eseti jogviszonyt annak létrejöttétől számított 30 napon belül be kell jelenteni nyilvántartásba vételre a Magyar Nemzeti Bank felé. Mellékelni kell a bejelentéshez a vagyonkezelő jogszabályi feltételeknek és az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfeleléséről szóló nyilatkozatát, valamint az 50.000,-Ft eljárási díj megfizetését igazoló okiratot.
A Magyar Nemzeti Bank a bejelentéstől számított 60 napon belül végzi el a jogviszony nyilvántartásba vételét.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvánossága és a titoktartás
A Polgári Törvénykönyv szigorú titoktartási kötelezettséget ró a vagyonkezelőre. A vagyonkezelő köteles bizalmasan kezelni minden olyan tényt, információt és egyéb adatot, amelyről a vagyonkezelői megbízatása során vagy azzal összefüggésben szerzett tudomást. Ez a kötelezettsége független a vagyonkezelési jogviszony létrejöttétől, a vagyonkezelési jogviszony megszűnése után is fennáll. A Bvktv. azonban a bizalmi vagyonkezelők tekintetében megjelöli a kivételek körét is akkor, amikor kimondja, hogy a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró szervekkel szemben nem áll fenn a vagyonkezelő titoktartásra vonatkozó kötelezettsége. E rendelkezések alapján egyes szervek korlátlanul, más szervek pedig csak az előttük már folyamatban lévő eljárás kapcsán jogosultak az adatszolgáltatást kérelmezni.
***