75 napon belül bejelenteni? Na, még mit nem! – A bejelentett részesedés átmeneti szabályai
A bejelentett részesedés fogalmát a társasági adóról szóló törvényben találhatjuk. A tavaly évvégi adójogszabály-módosítások érintik a bejelentett részesedésre vonatkozó rendelkezéseket is, így röviden tekintsük át, hogy pontosan miről is szó.
A bejelentett részesedés lényegében azt jelenti, hogy amennyiben a részesedés megszerzésének időpontjában megtörténik az adóhatóság felé történő bejelentés, akkor egy későbbi értékesítés esetében a társaság mentesítheti magát az értékesítésen elért árfolyamnyereség miatt keletkező adófizetési kötelezettség teljesítésén.
A belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés az adózónak a szerzést követő 75 napon belül kell bejelentenie az adóhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. E rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának
- a cégbírósági bejegyzés napja,
- cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.
A jogvesztő határidő azt jelenti, hogy amennyiben ezt elmulasztja az adózó, akkor ezt követően már a már nem jelentheti be a részesedés megszerzését. További feltétel, hogy a fentiekhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel igénybe vételéhez az adózónak a bejelentett részesedést legalább egy éven keresztül az eszközei között kell tartania, mielőtt az árfolyamnyereséggel történő értékesítés megtörténik, röviden ez az egy éves tartási időszak.
Miért fontos ez az adózónak?
Ha teljesül az egy éves tartási időszak és ezt követően értékesíti a bejelentett részesedést, akkor az ebből az értékesítésből származó nyereség után nem kell megfizetnie a társasági adót.
Hozzunk is egy példát. Van az ”A” vállalkozás, amely 25 % részesedét szerez a ”B” vállalkozásban. Ennek értéke 5.000.000, – Ft. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a ”A” vállalkozás 75 napos jogvesztő határidőn belül bejelentette azt az adóhatóságnak. Tegyük fel, hogy három év múlva (tehát az egy éves tartási időszakon túl) ezt a 25 % részesedést, amit 5.000.000,- Ft-ért vett eladja 8.000.000, – Ft-ért, így keletkezik 3.000.000, – Ft nyeresége (8.000.000-5.000.000). Ebben az esetben a 3.000.000, – Ft 9 %-a 270.000, – Ft lenne, tehát ennyivel több adót kellene megfizetnie ”A” vállalkozásnak. Tekintettel azonban a bejelentésre, a részesedés bejelentett részesedésnek minősül, így értékesítésből származó nyeresége után nem kell társasági adót fizetnie.
Lecsúsztunk esetleg a 75 napos jogvesztő határidőről? Nem baj! Az őszi adócsomagban került szabályozásra a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentése. Az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését
a 2023. adóévre vonatkozó benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig
utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a fentebb részletezett feltételeknek.
Ezt tehát a 2023. adóévi adóbevallásukban tehetik meg az adózók egészen 2024. május 31-ig, ezzel párhuzamosan pedig egy kedvező (a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 %-a) mértékű adót kell egyidejűleg megfizetniük, ezt az összeget tehát a 2023. évi adóbevallás benyújtásakor kell megfizetni.
Hogy ez mit jelent pontosan? A 20% megfizetése után gyakorlatilag ugyanúgy működik minden, mint eredetileg lenne, tehát ha később árfolyamnyereség keletkezik a részesedés értékesítésén, amelyet ténylegesen realizál a társaság, akkor ez azt jelenti, hogy a nyereség adómentes lehet.
Végül pedig, további fontos feltétel, hogy az adózónak az éves társasági adóbevallás benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.