Boldog új évet, jó adózást! A 2023-as adóváltozások


Kategória
Adótervezés

Közeledik a 2022-es év vége, a karácsonyi ünnepek és már idő előtt megajándékoztak minket, ugyanis kihirdetésre került az adótörvények módosításáról szóló törvény (2022. évi XLV. törvény). A jogszabályváltozások jelentős része 2023. január elsejétől lépnek hatályba, így viszonylag kevés idő áll a rendelkezésünkre, hogy megismerjük és értelmezzük ezeket. A módosításokkal érintett fontosabb részletszabályokat gyűjtöttük össze ebbe a cikkbe annak érdekében, hogy januárban ne érjen senkit nagy meglepetés. Aki részletesebben is megnézné a módosításokat, akkor ajánljuk figyelmébe a Magyar Közlöny vonatkozó számát, amit ide kattintva érnek el. Az egyes pontoknál megtalálják a korábbi cikkeinkre vezető linkeket, hogy minden adózással kapcsolatos tudnivaló egy helyen legyen.

Csoportos személyszállítás fogalma

Csoportos személyszállítás az, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a

  • tulajdonában (üzemeltetésében) lévő vagy
  • általa bérelt, lízingelt járművel.

Ez azt jelenti, hogy

2023. január 1-jétől már az a személyszállítás is csoportos személyszállításnak minősül, ami olyan járművel valósul meg, ami nincs a kifizető tulajdonában, hanem bérli vagy lízingeli azt.

25 év alatti fiatalok adókedvezménye

2023 január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét. Ezeket az adatokat kiegészítheti és javíthatja is a kedvezményre jogosult az szja-bevallás határidejéig.

Átalányadózás

Abban az esetben, ha

  • valaki kilép az átalányadózás alól vagy
  • a rá vonatkozó bevételi határt átlépi, akkor abban az évben amikor ezt megtette, megtörtént, illetve az ezt követő 12 hónapra nem tudja megint az átalányadózást választani. Ez mindenképpen könnyítés, mivel

korábban négy év volt a várakozási idő arra, hogy valaki újra átalányadózó lehessen, így a visszakerülésre vonatkozó tiltás időszaka lerövidül.

További változás lesz, hogy a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértéke már nem lesz jelentőséggel az átalányadózás választásának lehetőségére.

Családi járulékkedvezmény érvényesítése év közben

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján –

  • a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta,
  • az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó- és járulékbevallásban. Ez az ugyancsak 2023. január 1-jétől hatályba lépő kedvező módosítás azt jelenti,

hogy átalányadózóként a járulékbevallási kötelezettségünknek negyedévente kell eleget tennünk, amennyiben családi járulékkedvezményt szeretnénk igénybe venni.

Ingatlanból származó jövedelem

2023. január 1-jétől a házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén a szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.

Tartós befektetési szerződés

Tartós befektetési szerződést köthet a magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából. A már 2022. november 24-étől hatályban lévő módosítás szerint

a tartós befektetési szerződés kötésére már a vagyonkezelő alapítványok is jogosultak, amennyiben azt magánszemélyek hozták létre magánszemély kedvezményezett javára történő juttatás céljából.

Ösztöndíj közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványtól

A 2022. július 28-tól hatályban lévő rendelkezés szerint a közcélú juttatások körében adómentes a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet ösztöndíj címén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatának ellátásával összhangban folyósít.

Saját jogú nyugdíjas

A 2022. november 24-étől hatályban lévő rendelkezésnek köszönhetően a törvény fogalmat ad a saját jogú nyugdíjasra, miszerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül.

Kezelt vagyon, alapítvány, vagyonkezelő alapítvány

A rendelkezés már 2022. november 24-étől hatályban van, miszerint a kezelt vagyonnak, az alapítványnak, valamint a vagyonkezelő alapítványnak lehetőségük van már a 2022-es adóévre is, hogy az szja-törvény rendelkezései szerint megállapított, tartós befektetésből származó jövedelemmel csökkentsék az adóalapot.

A természetes személlyel, mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány

adóbevallás helyett az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tegyen, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg.

A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá

a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány.

Vagyonkezelő alapítvány vagyonszerzése

A fenti utolsó pontnak azért van jelentősége, mert 2023. január 1-jét követően nem tárgya az ajándékozási illetéknek

  • az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek, továbbá a
  • vagyonkezelő alapítványnak, a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés,
  • továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzése, kivéve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

Nem kell ajándékozásiilletéket fizetni a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése esetében.

(Megjegyzés:

A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől, alapítótól szerezte volna. Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a

kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő, alapító általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő, alapító kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.)

Nem változott az a rendelkezés, miszerint nem kell az adót megfizetnie a természetes személlyel,

  • mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy,
  • mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak,
  • valamint a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, abban az esetben, ha

ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt,

azzal (ahogyan azt fentebb is írtuk), hogy a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány.

Csoportos társaságiadó-alany

2023. január 1-jétől, amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társaságiadó-alany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társaságiadó-alany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnésére okot adó körülmény napját, illetve a csoportos társaságiadó-alany

megszűnésére okot adó körülmény napját követő 30 napon belül

(nem pedig a tagság, illetve a csoport megszűnését követő 30 napon belül a csoportos társaságiadó-alany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a csoporttagság megszűnése, illetve a csoportos társaságiadó-alany megszűnése napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.

A reklámadót érintő módosítások

A korábban már általunk tárgyalt reklámadó esetében 2023. december 31-ig meghosszabbításra került a 0 %-os adómérték.

Személyi jellegű kifizetés

A személyi jellegű kifizetés összegét csökkenteni lehet személyenként a bruttó munkabér havi összegével, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában.

Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés

A 2023. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés szerint a szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó, másik államban biztosított személy (külföldi előadóművész) Szja tv. 1/B § szerinti jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Cégautóadó
Egyszerűsített foglalkoztatás
A telek fogalma

Nem kell telekadót fizetni azon terület után, amely folyóval összefüggő, szabad kikötőként használt, vízzel borított terület.

Hipa alapjának egyszerűsített meghatározása

Egységessé válik a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására vonatkozó módszer 2023. január 1-jétől.

Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg

  1. a 25 millió forintot,
  2. a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül,

(az a) és b) együttesen kisvállalkozó) az adóévi adó alapját az alábbiak szerint is megállapíthatja:

A kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

  • 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
  • 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
  • 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot nem haladja meg,

azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában bevétel alatt az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében az szja-törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

Ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása

2023. január 1-jétől az ingatlanátruházás csak akkor lesz illetékmentes a kapcsolt vállalkozások között, ha:

a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.

Források: