Egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok, egyházak, lakásszövetkezetek, vízitársulatok adózásának alapvető szabályai

Az egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyházak a törvényszéken történő nyilvántartásba vételével, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. A lakásszövetkezetek, vízi-társulatok cégbírósági bejegyzésre kötelezettek. E szerveztek is a társasági adó alanyai, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók.

Bejelentkezés

A jelölt szervezeteknek az adókötelezettségük keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkezniük a NAV székhelyük szerint illetékes szervnél. Ezen bejelentkezésnek a NAV által rendszeresített nyomtatványon kell eleget tenni (T201 bejelentő és változásbejelentő). A civil szervezetek a bírósági nyilvántartásba vétel során nem kapnak automatikusan adószámot.  A cégbejegyzésre kötelezett lakásszövetkezetek, vízitársulatok a cégbírósági bejelentkezés alapján kapnak adószámot, esetükben a bejelentéseket, változásbejelentéseket a T201T jelű nyomtatványon kell bejelenteni a bejelentést és változásbejelentést követő 15 napon belül.

Könyvvezetés, beszámolókészítés

A beszámoló lehet:

  • egyszerűsített beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló
  • a szervezet választása alapján az Szt. szerint éves beszámoló

Egyszerűsített beszámolót készíthet, s ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az-az egyesület, alapítvány, köztestület, lakásszövetkezet, amely

  • nem végez vállalkozási tevékenységet, éves bevétel összegétől függetlenül vagy
  • vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet, s ez esetben kettős könyvvitelt köteles vezetni az-az egyesület, alapítvány, köztestület, lakásszövetkezet, amely vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladj. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezett minden esetben az eva-alany, lakásszövetkezet, a vízi-társulat, a közalapítvány.

A beszámoló – az egyházi jogi személy esetében – lehet:

  • egyszerűsített beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Ezzel azonos a szabályozás az egyházi jogi személyek könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan. Az a szervezet, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra saját elhatározásából dönthet a könyvvizsgálat mellett. A könyvvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell választani.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

A cégbíróságon bejegyzett szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni elektronikus úton. Az a cégbíróságon be nem jegyzett szervezet, amely fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelenésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje az előzőekhez hasonló. Az egyesülés és az alapítvány a beszámolót az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra, szintén a fent említett határidőig. A beszámolót az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére kell megküldeni. Az egyházi jogi személynek a beszámolóját nem kell letétbe helyezni, de azt a számviteli politikájában meghatározott módon közzéteheti.

Gazdálkodás

A jogi személyeknek bankszámlát kell nyitniuk. Az egyesület, alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Közhasznú jogállás

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szeri meg. Magyarországon közhasznú szervezetté minősíthető az a nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Kedvezmények

A Tao. törvény a kedvezmény rendszerében külön kezeli a besorolást nem kért, vagy nem nyert szervezeteket valamint a támogató részére attól függően biztosít kisebb illetve nagyobb mértékű kedvezményt, hogy a közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében nyújtja-e támogatását. A támogatásokon belül meg kell különböztetni az adománynak minősülő illetve nem minősülő támogatásokat.

A közhasznú szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át. A vállalkozási tevékenységből származó adómentes mértékének meghaladása esetén a szervezetnél a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell az adót megállapítani.

Fizetendő társasági adó

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintjáig 10%, az e feletti részre 19%. A közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek köztestületnek és lakásszövetkezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át.

Adomány-igazolás

A kapott adományokról a szervezeteknek a támogató részére igazolást kell kiállítani, melynek az alábbi adatokat tartalmaznia kell:

  • mindkét fél azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát)
  • az adomány összegét
  • a támogatott célt

Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.