Bizalmi Vagyonkezelés – a vagyonkezelési szerződés

A bizalmi vagyonkezelés egy nagyon új és nagyon hasznos szerződés típus, amellyel egy sor olyan probléma megoldható, amelyre eddig nem vagy csak más országok jogrendjében tudot eszközt a magyar magánszemély vagy vállalkozás. A következő posztokban a bizalmi vagyonkezelést, a felhasználási területeket és a bizalmi vagyonkezelés szereplőit fogjuk bemutatni. 

A bizalmi vagyonkezelés valójában egy megbízási szerződés. A szerződő felek a vagyonrendelő és a vagyonkezelő, de bizonyos jogokkal a kedvezményezett (aki javára a vagyont rendelik) is rendelkezik, de nem kell aláírni a szerződést.

A bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő átadja az általa meghatározott vagyontárgy, pénz, követelés, ingatlan, stb. tulajdonjogát a vagyonkezelőnek és a szerződésben meghatározzák, hogy a vagyonkezelő milyen feltételek mellett kezeli a vagyont. A szerződés akár 1 napra is létre lehet hozni (bár ez elég értelmetlen) és maximum 50 évig tarthat. A szerződés maximális időtartamának a korlátozása azzal magyarázható, hogy a jogalkotó szerint nem kívánatos az, hogy a vagyon akár már elhunyt vagyonrendelőjének akarata az őt követő generációkat negatív módon, megváltoztathatlanul befolyásolják.

A vagyonkezelés célja

A vagyonkezelés feltételei nagyon sokrétűek és rugalmasak lehetnek. A vagyonkezelő a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli a vagyont, ezért minden a vagyont érintő kérdésben a kedvezményezett érdekeit kell szem előtt tartania.

A bizalmi vagyonkezelésnek nem feltétlenül cálja a vagyon folyamatos növekedése, a vagyon megőrzésére (pld. műemlék), megvédésére és későbbi, meghatározott feltételek szerinti felosztására (családi vagyon) is lehet szerződést kötni.

A magyar polgári törvénykönyvben nincsenek meghatározva különböző típusú bizalmi vagyonkezelői szerződések, de főbb tulajdonságik alapján lehet őket csoportosítani. A csoportosításra a későbbiekben kitérünk.

A vagyonkezelésbe adással egy önálló vagyontömeg jön létre, amely nem része a vagyonrendelő magánvagyonának, így a hagyatékának sem, de nem része a vagyonkezelő magánvagyonának sem.

Így a kezelt vagyon védetté válik a vagyonrendelő és a vagyonkezelő jövőbeni fizetési kötelezettségeivel szemben és a vagyonkezelés ideje alatt a kedvezményezett tartozásait sem lehet belőle kielégíteni.

A vagyonkezelőnek titoktartási kötelezettsége is van, de a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvényben felsorolt hatóságok megismerhetik a szerződés tartalmát.

A vagyonrendeléshez illeték kedvezmény is kapcsolódik:
  • a kezelésbe adott vagyont a vagyonkezelő illeték mentesen veszi át;
  • a vagyonrendelő illeték mentesen kapja meg (ha kedvezményezett) vagy kapja vissza (ha hatálytalanná válik a szerződés) a kezelt vagyont;
  • a kedvezményezett illeték mentesen kapja meg a kezelt vagyont, ha egyenes ági rokon vagy  házastársa a vagyonrendelőnek.
A kezelt vagyon adózása

A kezelt vagyon, mint önálló vagyontömeg alanya a társasági adónak és adószámot is kell igényelnie és a helyi adóhatóságnál (amely az üzletvezetés helye szerint illetékes) is regisztráltatni kell. A kezelt vagyon adókötelezettségeit (bejelentkezés, könyvelés, bevallás, adófizetés, számlázás) az aktuális vagyonkezelőnek kell teljesítenie.