Az ellenőrzött külöldi társaságok fogalma 2010-től

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma jelentősen megváltozik 2010-től. EKT-nak minősül a belföldi tényleges tulajdonossal rendelkező külföldi társaság, ha az általa fizetendő tárasági adónak megfelelő adó nem éri el magyar adókulcs (19%) kétharmadát vagy nem kell fizetnie ilyen jellegű adót.

 
Nem minősül EKT-nak az EU vagy OECD tagállamában székhellyel, illetőséggel rendelkező társaság, ha ott valós gazdasági jelenléttel bír. A valós gazdasági jelentét új fogalom, amelyet a törvény valamennyire részletez is. Eszerint a külföldi vállalkozás akkor rendelkezik valós gazdasági jelenléttel a székhelye szerinti országban, ha munkavállalói a cég eszközeivel termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, befektetői, kereskedelmi vagy szolgáltatói tevékenységet végeznek és az ebből származó bevételük eléri az összes bevétel legalább 50%-t.
 
Befektetési tevéknységnek minősül a tartós részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a befektetései alapok, részvények megszerzése és értékesítése is.
 
A törvény szövege szerint EKT-nak minősülhet az a külföldi társaság is, amely bevételei túlnyomó részt Magyarországról származnak, ha nem felel meg a többi felételnek (OECD vagy EU tagországi székhely és valós gazdasági jelenlét). 
  
Nem minősül viszont EKT-nak az a külföldi cég, amelyben elismert tőzsdén legalább öt éve jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.
 
TCH Komment
 
Az EKT szabályoknak az SZJA-ban és a Társasági adóban is van jelentőségük. A magyar magánszemély jövedelmét növeli a tulajdonában álló ellenőrzött külföldi társaság „mérleg szerinti eredménye”. A cégek pedig nem csökkenthetik adóalapjukat az EKT-tól kapott osztalékkal.
 
Az új szabályok alapján is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a közvetlenül tulajdonolt offshore (Seychelles-i, Dominica, Anguilla-i, etc.) IBC, mivel nincs társasági adófizetési kötelezettségük a székhelyükön. Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezményi egyetlen adóparadicsomnak nevezhető – pl. az OECD szürke listáján szereplő – országgal.
 
A nagyon népszerű USA-ban bejegyzett „offshore” LLC-re is vonatkoznak a fenti szabályok, mivel ezek a társaságok nem rendelkeznek állandó jelenléttel, illetőséggel az USA területén, nincs helyi irodájuk, alkalmazottaik. Így az új magyar szabályok alapján egyértelműen ellenőrzött külföldi társaságnak kell tekintenünk a magyar adóalany által közvetlenül tulajdonolt LLC. Az új szabály valójában a magyar tagokkal alapított LLC-k helyzetén nem változtat, neki eddig is adózniuk kellett (volna) a bevételük után Magyarországon.
 
Mind IBC, mind LLC típusú cég estén érdekes, nem egyértelmű helyzetet teremt a névleges tulajdonosok, névleges tagok és vagyonkezelők kinevezése, mivel jelenleg nem tudjuk, hogy a magyar jogrend hogyan értelmezi az angol-szász jogrend alapján létrejött magánszerződéseket.