Az EU Kamatadó Direktíva (EU Savings Tax Directive)

Az Európai Bizottság 1997-es adóreform csomagjának részeként került bevezetésre az Európai Kamatadó Direktíva (angol rövidítése: STD), amely az eredeti tervek szerint a tagállamok és a direktívához csatlakozó EU-n kívül országok közötti információ megosztást szabályozza a tagállamok adóalanyainak külföldön fizetett kamatjövedelem tekintetében. A jelenlegi STD 2005. Július 1. óta van hatályban.

Az előírások szerint az EU állampolgárának más tagországban  vagy csatlakozó országban fizetett kamatjövedelemről az illetékes adóhatóság automatikusan információt kap. Több tagállam kapott kedvezményt a direktíva végrehajtására a banktitok erős helyi tradíciói miatt. Ezek az országok: Ausztria, Belgium és Luxemburg. Belgium 200 óta „kiszállt” a körből és megosztja az EU állampolgárok pénzügyi adatait a direktíva előírási szerint. Luxemburg 2015-ben csatlakozik az adatmegosztók köréhez és valószínűleg Ausztria sem fog kilógni a sorból ezután.

A Tengerentúli Angol és Holland Területeknek csatlakozniuk kellett az egyezményhez, valamint a legerősebb befolyással rendelkező Svájc is alkalmazza a direktíva előírásait forrásadó tekintetében. Az alábbi országok nem adnak ki információt a náluk nyitott számlákról, de forrásadót vonnak le az általuk EU állampolgárnak és adóalanynak fizetett kamatjellegű jövedelem után:

Andorra, Ausztria, Belgium, British Virgin Island, Geurnsey, Man-szigetek, Jersey, Luxemburg, Svájc Turks & Caicos szigetek.

A forrásadó összege 2008 Júliusig 15%, 2011 Júliusig 20% volt, jelenleg 35%. A levont forrásadó 75%-t utalja át az illetékes adóhatóságnak, 25%-t megtartja a fizető ország.

Jelenleg az  alábbi országok bankjainak informálni kell az illetékes adóhatóságot az EU állampolgároknak fizetett kamatjellegű jövedelmekről:

Anguilla, Aruba, Kajmán-szigetek, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Madeira, Málta, Monaco, Monstserrat, Hollandia, Holland Antillák, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.

A kamatjellegű jövedelem definiciója

• kamatbevétel betétből vagy hitelviszonyból
• a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladásakor vagy visszafizetésekor kifizetett felhalmozott kamat
• befektetési jegyek disztribúciójából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 15%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
• befektetési jegyek eladásából, visszaváltásából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 40%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

A kamatadó vagy forrásadót tehát a betéteken elért kamatból, kötvények kapott kapott kamatból és főleg a nyíltvégű pénzpiaci befektetési alapokból származó jövedelemből vonják le. Nem tartozik a direktíva szabályozása alá:

• az osztalék, az árfolyamnyereség (határidős sem)
• a bér, a nyugdíj
• termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás bevétele
• nem hitelviszonyhoz kapcsolódó kamat, kötbér bevétel
• „Grandfathered” Kötvények (2010. December 31.-ig lejáró kötvények, amelyeket 2001. Március 1. előtt bocsájtottak ki.)
• a fenti jellemzőkkel nem rendelkező befektetési termékekből származó jövedelem

A kamatadó elkerülése és a direktíva módosítása

Nem kell (jelenleg) kamatadót fizetniük a társasági adót fizető szervezeteknek és az ehhez hasonló jogi entitásoknak – cégeknek, alapítványoknak, trustoknak. Az egyes országok viszont a saját adószabályaik szerint tekinthetik a kedvezményezett tulajdonosokat is adóalanynak offshore cégnek vagy egyéb szervezetnek fizetett kamat tekintetében a helyi ellenőrzött külföldi társaságokról szóló szabályok alapján. A forrásadóban érintett Európai országokban is – de elsősorban Luxemburg, Svájc és Liechtenstein – léteznek olyan cégformák amelyek teljes mértékben mentesek az STD alól.

A direktíva módosítása 2008 óta van napirenden és több verzió készült az évek során, különböző módosító javaslatokkal. Valószínűleg 2015-ben az egyik leglényegesebb változás az lehet, hogy az EU-n kívüli cég, trust vagy magánalapítvány tényleges tulajdonosának, kedvezményezettjének a  személyés adatait is megosztják egymással a hatóságok, ha EU rezidensről van szó és adóztatható kamat, stb. jövedelme van a cég az EU-ban.